  | Kniha NumeriBiblia - Sväté písmo(KAR - Maďarský - Karoli) | Nm 13, 1-33 |
1 Nm 13, 1 Azután pedig elindula a nép Haseróthból, és tábort ütének Párán pusztájában. 2 Nm 13, 2 És szóla az Úr Mózesnek, mondván: 3 Nm 13, 3 Küldj férfiakat, hogy kémleljék meg a Kanaán földét, a melyet én adok Izráel fiainak; az õ atyáiknak mindenik törzsébõl egy-egy férfiút küldjetek, mind olyat, a ki fõember közöttök. 4 Nm 13, 4 Elküldé azért õket Mózes Párán pusztájából az Úr rendelése szerint; és azok a férfiak mindnyájan fõemberek valának Izráel fiai között. 5 Nm 13, 5 Ezek pedig azoknak nevei: A Rúben nemzetségébõl Sámmua, a Zakhúr fia. 6 Nm 13, 6 A Simeon nemzetségébõl Safát, a Hóri fia. 7 Nm 13, 7 A Júda nemzetségébõl Káleb, a Jefunné fia. 8 Nm 13, 8 Az Izsakhár nemzetségébõl Igál, a József fia. 9 Nm 13, 9 Az Efraim nemzetségébõl Hósea, a Nún fia. 10 Nm 13, 10 A Benjámin nemzetségébõl Pálthi, a Rafú fia. 11 Nm 13, 11 A Zebulon nemzetségébõl Gaddiel, a Szódi fia. 12 Nm 13, 12 A József nemzetségébõl, a Manasse nemzetségébõl Gaddi, a Szúszi fia. 13 Nm 13, 13 A Dán nemzetségébõl Ammiél, a Gemálli fia. 14 Nm 13, 14 Az Áser nemzetségébõl Szenthúr, a Mikaél fia. 15 Nm 13, 15 A Nafthali nemzetségébõl Nahbi, a Vofszi fia. 16 Nm 13, 16 A Gád nemzetségébõl Géuel, a Mákhi fia. 17 Nm 13, 17 Ezek ama férfiaknak nevei, a kiket elküldött Mózes a földnek megkémlelésére. És nevezé Mózes Hóseát, a Nún fiát Józsuénak. 18 Nm 13, 18 És mikor elküldé õket Mózes a Kanaán földének megkémlelésére, monda nékik: Menjetek fel erre dél felõl, és hágjatok fel a hegyre. 19 Nm 13, 19 És nézzétek meg a földet, hogy milyen az; és a népet, a mely lakozik azon: erõs-é az vagy erõtlen, kevés-é az vagy sok? 20 Nm 13, 20 És milyen a föld, a melyben lakozik az: jó-é az vagy hitvány; és milyenek a városok, a melyekben lakozik: táborokban vagy erõsségekben [lakozik-é?] 21 Nm 13, 21 És milyen a föld: kövér-é az, vagy sovány; van-é abban élõfa vagy nincs? És legyetek bátorságosok, és szakaszszatok a földnek gyümölcsébõl. Azok a napok pedig a szõlõzsendülés napjai valának. 22 Nm 13, 22 Felmenének azért, és megkémlelék a földet a Czin pusztájától fogva mind Rehóbig, odáig, a hol Hamáthba mennek. 23 Nm 13, 23 És felmenének dél felõl, és jutának Hebronig; valának pedig ott Ahimán, Sésai és Thalmai, az Anák fiai: (Hebron pedig hét esztendõvel építtetett elébb, mint az égyiptomi Czoán). 24 Nm 13, 24 Mikor pedig eljutának Eskol völgyéig, lemetszének ott egy szõlõvesszõt egy szõlõfürttel, és ketten vivék azt rúdon; és a gránátalmákból és a figékbõl is [szakasztának.] 25 Nm 13, 25 Azt a helyet elnevezék Eskol völgyének; a szõlõfürtért, a melyet lemetszettek vala onnét Izráel fiai. 26 Nm 13, 26 És visszatérének a föld megkémlelésébõl negyven nap mulva. 27 Nm 13, 27 És menének, és jutának Mózeshez és Áronhoz, és Izráel fiainak egész gyülekezetéhez, Párán pusztájába, Kádesbe; és hírt vivének nékik és az egész gyülekezetnek, és megmutaták nékik a földnek gyümölcsét. 28 Nm 13, 28 Így beszélének néki, és ezt mondák: Elmentünk vala arra a földre, a melyre küldöttél vala minket, és bizonyára tejjel és mézzel folyó az, és ez annak gyümölcse! 29 Nm 13, 29 Csakhogy erõs az a nép, a mely lakja azt a földet, és a városok erõsítve vannak, és felette nagyok; sõt még Anák fiait is láttuk ott. 30 Nm 13, 30 Amálek lakik a dél felõl való földön, és Khitteus, Jebuzeus és Emoreus lakik a hegyeken; a tenger mellett, és a Jordán partján pedig Kananeus lakik. 31 Nm 13, 31 És jóllehet Káleb csendesíté a Mózes ellen [háborgó] népet, és azt mondja vala: Bátran felmehetünk, és elfoglalhatjuk azt a [földet], mert kétség nélkül megbírunk azzal; 32 Nm 13, 32 Mindazáltal a férfiak, a kik felmentek vala vele, azt mondják vala: Nem mehetünk fel az ellen a nép ellen, mert erõsebb az nálunknál. 33 Nm 13, 33 És rossz hírét vivék annak a földnek, a melyet megkémleltek volt, Izráel fiaihoz, mondván: Az a föld, a melyen általmentünk, hogy megkémleljük azt, olyan föld, a mely megemészti az õ lakóit; az egész nép is, a melyet láttunk azon, szálas emberek[bõl áll]. [ (Numbers 13:34) És láttunk ott óriásokat is, az óriások közül való Anáknak fiait, és olyanok valánk a magunk szemében, mint a sáskák, és az õ szemeikben is olyanok valánk. ]
| | | Nm 13, 1-33 |
Verš 27
És menének, és jutának Mózeshez és Áronhoz, és Izráel fiainak egész gyülekezetéhez, Párán pusztájába, Kádesbe; és hírt vivének nékik és az egész gyülekezetnek, és megmutaták nékik a földnek gyümölcsét.
Ex 3:8 - Le is szállok, hogy megszabadítsam õt az Égyiptombeliek kezébõl és felvigyem õt arról a földrõl, jó és tágas földre, téjjel és mézzel folyó földre, a Kananeusok, Khitteusok, Emoreusok, Perizeusok, Khivveusok és Jebuzeusok lakóhelyére.
Ex 33:3 - A tejjel és mézzel folyó földre; de én nem megyek fel köztetek, mert te keménynyakú nép vagy, hogy meg ne emészszelek az úton.
Nm 13,1 - Oáza Haserot bola na južnom okraji púšte Fáran.
Nm 13,18 - Negeb, čiže Južná zem, je pustatina, ktorá sa rozkladá od Kádeša až po Bersebu na juhu Palestíny.
Nm 13,22 - Púšť Sin je severná časť púšte Fáran. Dotýkala sa temer južných hraníc Kanaánu, je to územie v okolí Kadešbarny. Rohob je osada, ktorá neskoršie bude patriť kmeňu Neftali. Je neďaleko od jazera Merom pri mestečku Dan (Lais). Emat, neskoršie Epifania, dnes Hamah, bolo mestečko na rieke Orontes (Gn 10,18). Vchod do Ematu naznačuje najsevernejšiu hranicu Palestíny, medzi Libanonom a Hermonom, najskorej rovina Merdž Ajún, kade viedla cesta do Celosýrie. Vyzvedači sotva chodili pospolu, zdá sa, že sa rozdelili na dve skupiny (Joz 2,1).
Nm 13,23 - Enakiti boli obri, ako Emci a Refaimci (Dt 2,10 n.; porov. pozn. ku Gn 6,1–7).
Nm 13,24 - Eskol, čiže Údolie hrozna, bolo neďaleko Hebronu.
Nm 13,25 - Vyzvedači prešli za 40 dní od Kádeša až po Rohob a späť, teda dovedna 800 km. Cestu však nerobili pešo.
