2. kniha Samuelova

1 (KAR) És lõn Saul halála után, mikor Dávid visszatért az Amálekiták legyõzésébõl, és Dávid két napig Siklágban idõzött:
1 (KAT) Po Šaulovej smrti, keď sa Dávid vrátil po víťazstve nad Amalekitmi, ostal Dávid dva dni v Sikelegu.

2 (KAR) Ímé a harmadik napon egy férfi jöve a táborból Saultól, és az õ ruhái megszaggatva valának, fején pedig föld vala; és a mikor Dávidhoz ért, leesék a földre, és meghajtá magát.
2 (KAT) Na tretí deň prišiel zo Šaulovho tábora človek, odev mal roztrhnutý a na hlave mal zem. Keď vkročil k Dávidovi, padol na zem a poklonil sa.

3 (KAR) Monda pedig néki Dávid: Honnét jössz? Felele néki: Az Izráel táborából szaladék el.
3 (KAT) Dávid sa ho spýtal: „Odkiaľ prichádzaš?“ Odpovedal mu: „Z tábora Izraelitov som ušiel.“

4 (KAR) Monda néki Dávid: Mondd meg kérlek nékem, mint lõn a dolog? Õ pedig felele: Megfutamodék a nép a harczból, és a nép közül nagy sokaság esett el, és meghalának. Sõt Saul is és Jonathán az õ fia meghalának.
4 (KAT) Dávid sa ho opýtal: „Ako sa vec stala? Rozpovedz mi!“ Odpovedal: „Tak, že ľud utiekol z boja. Mnohí z ľudu aj padli a zomreli. Zomrel aj Šaul a jeho syn Jonatán.“

5 (KAR) Dávid pedig mondá az ifjúnak, ki néki [ezt] elbeszélé: Honnan tudod, hogy meghalt Saul és Jonathán az õ fia?
5 (KAT) Dávid sa spýtal mladíka, ktorý mu to rozprával: „Ako vieš, že Šaul a jeho syn Jonatán zomrel?“

6 (KAR) Felele az ifjú, ki a hírt hozta: Történetbõl felmenék a Gilboa hegyére, és ímé Saul az õ dárdájára támaszkodott vala, és ímé a szekerek és lovagok utólérék õtet.
6 (KAT) Mladík, ktorý mu to rozprával, odpovedal: „Náhodou som prišiel na vrch Gelboe a hľa, Šaul sa opieral o svoju kopiju, ale vozy a jazdci ho doháňali.

7 (KAR) Hátratekintvén pedig [Saul,] megláta engem és szólíta, és mondék: Ímhol [vagyok] én.
7 (KAT) Vtedy sa obrátil nazad, uvidel ma a zavolal na mňa. Odpovedal som: »Tu som.«

8 (KAR) Monda pedig nékem: Ki [vagy] te? Felelék néki: Amálekita vagyok.
8 (KAT) Opýtal sa ma: »Kto si?« Povedal som mu: »Som Amalekita!«

9 (KAR) Akkor monda nékem: Kérlek állj mellém és ölj meg engem, mert dermedtség fogott el engem, pedig a lélek még teljesen bennem van.
9 (KAT) I povedal mi: »Staň si ku mne a zabi ma, lebo sa ma zmocnil závrat, ale život je vo mne celý.«

10 (KAR) Annakokáért [én] mellé állván, megölém õtet, mert tudtam, hogy meg nem él, miután elesett, és elhozám a koronát, mely az õ fején [vala,] és az aranypereczet, mely az õ karján [volt,] és azokat [ímé] ide hoztam az én uramnak.
10 (KAT) Preto som sa postavil k nemu a zabil som ho. Veď som vedel, že neprežije svoj pád! Potom som vzal korunu, ktorú mal na hlave, a obrúčku, ktorú mal na ramene, a doniesol som ich svojmu pánovi. Hľa, tu sú!“

11 (KAR) Akkor megragadá Dávid a maga ruháit és megszaggatá, úgyszintén a többi emberek is, a kik õ vele [valának.]
11 (KAT) Nato Dávid chytil svoj odev a roztrhol ho, podobne všetci mužovia, ktorí boli pri ňom.

12 (KAR) És nagy zokogással sírának, és bõjtölének mind estvéig, Saulon és Jonathánon, az õ fián, és az Úrnak népén és Izráelnek házán, mivelhogy fegyver által hullottak el.
12 (KAT) Nariekali, plakali a postili sa až do večera za Šaulom a jeho synom Jonatánom, za Pánovým ľudom a za domom Izraela, pretože padli pod mečom.

13 (KAR) És monda Dávid az ifjúnak, a ki [ezt] elbeszélé néki: Honnét [való] [vagy] te? Felele: Egy jövevény Amálekita férfi fia vagyok.
13 (KAT) Potom sa Dávid opýtal mládenca, ktorý mu doniesol správu: „Odkiaľ si?“ Odpovedal: „Som syn chránenca Amalekitu.“

14 (KAR) Ismét monda néki Dávid: Hogy nem féltél felemelni kezedet az Úr felkentjének elvesztésére?
14 (KAT) A Dávid mu povedal: „Ako to, že si sa nebál vztiahnuť ruku a zabiť Pánovho pomazaného?“

15 (KAR) És szólíta Dávid egyet az õ szolgái közül, kinek monda: Jõjj elõ és öld meg õt. Ki általüté azt, és meghala.
15 (KAT) Vtom privolal Dávid jedného zo sluhov a povedal: „Pristúp a vrhni sa naňho!“ On ho zrazil tak, že zomrel.

16 (KAR) És monda néki Dávid: A te véred [legyen] a te fejeden: mert a tennen nyelved vallása bizonyságot tesz ellened, mondván: Én öltem meg az Úrnak felkentjét.
16 (KAT) A Dávid mu hovoril: „Tvoja krv nech je na tvojej hlave, veď ťa vlastné ústa usvedčili, keď vraveli: »Ja som zabil Pánovho pomazaného.«“

17 (KAR) És keservesen síra Dávid ilyen sírással, Saulon és Jonathánon, az õ fián,
17 (KAT) A Dávid spieval tento žalospev za Šaulom a Jonatánom.

18 (KAR) És monda ([íjdal ez,] hogy megtanulják Júda fiai, mely be van írva a Jásár könyvébe):
18 (KAT) A hovoril, že ho treba naučiť synov Júdu. Je napísaný v Knihe spravodlivých:

19 (KAR) Izráel! a te ékességed elesett halmaidon: miként hullottak el a hõsök!
19 (KAT) Izrael! Ozdoba na tvojich vŕškoch je zabitá! Ako padli hrdinovia!

20 (KAR) Meg ne mondjátok Gáthban, ne hirdessétek Askelon utczáin, hogy ne örvendjenek a Filiszteusok leányai, és ne ujjongjanak a körülmetéletlenek leányai.
20 (KAT) Neoznámte to v Géte, na uliciach Askalona nehláste, nech sa dcéry Filištíncov netešia, nech nejasajú dcéry pohanov.

21 (KAR) Gilboa hegyei, se harmat, se esõ ti reátok ne [szálljon, ]és mezõtök [ne teremjen semmi] áldozatra valót; mert ott hányatott el az erõs [vitézek] paizsa, Saulnak paizsa, mintha meg nem kenettetett volna olajjal.
21 (KAT) Vrchy Gelboe, nech nie je na vás dážď ani rosa, ani polia prvotín! Veď tam poškvrnený bol štít hrdinov. Šaulov štít, ten nebol pomazaný olejom,

22 (KAR) A megöletteknek vérétõl és a hõsöknek kövérétõl Jonathán kézíve hátra nem tért, és a Saul fegyvere hiába nem járt.
22 (KAT) (lež) krvou prebodnutých, tukom hrdinov. Jonatánov luk sa nevrátil nazad a Šaulov meč sa nevrátil naprázdno.

23 (KAR) Sault és Jonathánt, a kik egymást szerették és kedvelték míg éltek, a halál sem szakította el; a saskeselyûknél gyorsabbak és az oroszlánoknál erõsebbek valának.
23 (KAT) Šaul a Jonatán, milí, spanilí, nerozišli sa v živote ani v smrti. Boli rýchlejší ako orly, udatnejší než levy.

24 (KAR) Izráel leányai! sirassátok Sault, ki karmazsinba öltöztetett gyönyörûen, és aranynyal ékesíté fel ruhátokat.
24 (KAT) Dcéry Izraela, zaplačte nad Šaulom, veď vás skvostne do purpuru obliekal, na šat pripínal vám zlaté ozdoby!

25 (KAR) Oh, hogy elhullottak a hõsök a harczban! Jonathán halmaidon esett el!
25 (KAT) Ako padli hrdinovia uprostred boja! Jonatán na tvojich kopcoch zabitý!

26 (KAR) Sajnállak testvérem, Jonathán, kedves valál nékem nagyon, hozzám való szereteted csudálatra méltóbb volt az asszonyok szerelménél.
26 (KAT) Krušno mi pre teba, brat môj Jonatán, veľmi si mi bol milý. Tvoja láska bývala mi vzácnejšia ako láska žien. (Ako matka jedináčka miluje, tak som ja miloval teba.)

27 (KAR) Oh, hogy elhullottak a hõsök! És elvesztek a hadi szerszámok!
27 (KAT) Ako padli hrdinovia, zahynuli nástroje boja!