výhody registrácie

Žalmy

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

Ž 59, 1-17

1 (KAR) Az éneklõmesternek az altashétre. Dávid miktámja; midõn [embereket ]külde Saul, és õrizék az õ házát, hogy megöljék õt.

2 (KAR) Szabadíts meg engemet az én ellenségeimtõl, Istenem; a reám támadóktól ments meg engemet!

3 (KAR) Szabadíts meg engemet a gonosztevõktõl, és a vérontó emberek ellen tarts meg engemet;

4 (KAR) Mert ímé lelkem után leselkednek, egybegyûltek ellenem az erõsek; a nélkül, hogy hibás vagy vétkes volnék, Uram!

5 (KAR) Bûnöm nélkül egybegyûlnek és készülnek [ellenem]: serkenj fel elõmbe és lásd meg [ezeket!]

6 (KAR) Te, oh Uram, Seregek Istene, Izráel Istene, serkenj fel! Büntesd meg mind e pogányokat, ne könyörülj senkin, a ki hamisságot cselekszik. Szela.

7 (KAR) Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb; körüljárják a várost.

8 (KAR) Ímé, szájokkal csácsognak, ajkaikon szablyák vannak: hisz, [úgy mond], kicsoda hallja meg?

9 (KAR) Te pedig, Uram, neveted õket, és megcsúfolod mind e pogány népet.

10 (KAR) Hatalmá[val szemben] te reád vigyázok; mert Isten az én váram.

11 (KAR) Elõmbe jön az én kegyelmes Istenem; látnom engedi Isten az én ellenségeim [romlását.]

12 (KAR) Ne öld meg õket, hogy népem meg ne felejtkezzék; bujdosókká tedd õket a te hatalmaddal, és alázd meg õket Uram, mi paizsunk!

13 (KAR) Szájuknak vétke az õ ajkaiknak beszéde, fogattassanak meg kevélységükben; mert csak átkot és hazugságot szólnak.

14 (KAR) Veszítsd el õket búsulásodban, veszítsd el õket, hogy ne legyenek; és tudják meg, hogy Isten uralkodik a Jákób fölött, mind a földnek határáig. Szela.

15 (KAR) Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb, körüljárják a várost.

16 (KAR) Étel után barangolnak, és ha nem laknak jól, virrasztanak.

17 (KAR) Én pedig éneklem a te hatalmadat, és reggelenkint zengem a te kegyelmességedet; mert váram voltál és menedékem az én nyomorúságom napján. [ (Psalms 59:18) Én erõsségem! Te néked éneklek, mert Isten az én váram: õ az én kegyelmes Istenem! ]


Ž 59, 1-17





Verš 8
Ímé, szájokkal csácsognak, ajkaikon szablyák vannak: hisz, [úgy mond], kicsoda hallja meg?
Ž 2:4 - Az egekben lakozó neveti, az Úr megcsúfolja õket.

Verš 1
Az éneklõmesternek az altashétre. Dávid miktámja; midõn [embereket ]külde Saul, és õrizék az õ házát, hogy megöljék õt.
1Sam 19:11 - És követeket külde Saul a Dávid házához, hogy reá lessenek és reggel megöljék õt. De tudtára adá Dávidnak Mikál, az õ felesége, mondván: Ha meg nem mented életedet ez éjjel, holnap megölnek.

Verš 7
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb; körüljárják a várost.
Ž 55:21 - Kezeit felemelte a vele békességben lévõkre; megszegte az õ szövetségét.
Ž 57:4 - Elküld a mennybõl és megtart engem: meggyalázza az engem elnyelõt. Szela. Elküldi Isten az õ kegyelmét és hûségét.
Ž 10:11 - Azt mondja szívében: Elfelejtkezett Isten, elrejtette arczát: nem is látott soha!
Ž 94:7 - És ezt mondják: Nem látja az Úr, és nem veszi észre a Jákób Istene!

Z 59,1 - Porov. 1 Sam 19,11-18. Na základe 6. a 9. verša možno usudzovať, že žalm bol neskôr z liturgických dôvodov upravený. Niektoré časti sú dosť nejasné.

Z 59,6 - Starý zákon ešte nepozná univerzalizmus Nového zákona, prijímajúci všetky národy, teda aj pohanov. Žalmista má pred očami židovský národ s jeho výlučnosťou, partikularizmom. V tom zmysle treba chápať aj vv. 9-14.