Kniha Genezis

1 (KAR) Jákób azután lábára kelvén, elméne a napkeletre lakók földére.
1 (KAT) Potom sa Jakub vydal na cestu a šiel do krajiny synov Východu.

2 (KAR) És látá, hogy ímé egy kút van a mezõben, és hogy ott három falka juh hever vala. Mert abból a kútból itatják vala a nyájakat; de a kútnak száján nagy kõ vala:
2 (KAT) I zadíval sa (raz) a hľa, na poli studňa a pri nej ležali tri kŕdle oviec, lebo z tejto studne napájavali stáda. Lenže kameň na otvore studne bol veľký

3 (KAR) Mikor pedig ott valamennyi nyáj összeverõdik, elgördítik a követ a kút szájáról és megitatják a juhokat s ismét helyére teszik a követ, a kút szájára.
3 (KAT) a len keď ta zohnali všetky stáda, odvaľovali kameň z otvoru studne a tak napájali ovce. Potom dávali kameň opäť na svoje miesto na otvor studne.

4 (KAR) És monda nékik Jákób: Honnan valók vagytok atyámfiai? És mondának: Háránból valók vagyunk.
4 (KAT) Jakub sa ich opýtal: „Bratia moji, odkiaľ ste?“ Oni odvetili: „My sme z Haranu.“

5 (KAR) És monda nékik: Ismeritek-é Lábánt, a Nákhor fiát? s azok felelének: Ismerjük.
5 (KAT) Nato im povedal: „Poznáte Nachorovho syna Labana?“ Oni odpovedali: „Poznáme.“

6 (KAR) Azután monda nékik: Egészségben van-é? s azok mondának: Egészségben van, és az õ leánya Rákhel ímhol jõ a juhokkal.
6 (KAT) A keď sa ich pýtal: „Vodí sa mu dobre?“, oni odvetili: „Dobre. Hľa, práve prichádza jeho dcéra Ráchel s ovcami.“

7 (KAR) És monda [Jákób:] Ímé még nagy fenn van a nap, nincs ideje hogy betereljék a marhát: itassátok meg a juhokat, és menjetek, legeltessetek.
7 (KAT) On im povedal: „Veď je ešte deň dosť dlhý a ešte nie je čas zohnať dobytok dovedna. Napojte ovce a nechajte sa im ešte popásť!“

8 (KAR) Azok pedig felelének: Nem tehetjük míg valamennyi nyáj össze nem verõdik, és el nem gördítik a követ a kút szájáról, hogy megitathassuk a juhokat.
8 (KAT) Oni však povedali: „To nemôžeme, kým nebudú zohnaté dovedna všetky stáda. Až potom sa odvaľuje kameň z otvoru studne a napájame stáda.“

9 (KAR) Még beszélget vala velõk, mikor megérkezék Rákhel az õ atyja juhaival, melyeket legeltet vala.
9 (KAT) Kým on s nimi rozprával, došla Ráchel s ovcami svojho otca. Ona ich totiž pásla.

10 (KAR) S lõn, a mint meglátá Jákób Rákhelt, Lábánnak az õ anyja bátyjának leányát, és Lábánnak az õ anyja bátyjának juhait, odalépett Jákób és elgördíté a követ a kút szájáról, és megitatá Lábánnak az õ anyja bátyjának juhait.
10 (KAT) Keď Jakub videl Ráchel, dcéru brata svojej matky Labana, a ovce brata svojej matky Labana, pristúpil a odvalil kameň z otvoru studne a napojil ovce matkinho brata Labana.

11 (KAR) És megcsókolá Jákób Rákhelt, és nagy felszóval síra.
11 (KAT) Potom Jakub pobozkal Ráchel a začal hlasno plakať.

12 (KAR) S elbeszélé Jákób Rákhelnek, hogy õ az õ atyjának rokona és hogy Rebekának fia. Ez pedig elfuta, és megmondá az õ atyjának.
12 (KAT) A Jakub rozprával Ráchel, že je príbuzným jej otca a že je Rebekiným synom. Tu ona utekala a oznámila to svojmu otcovi.

13 (KAR) És lõn mikor Lábán Jákóbnak, az õ húga fiának hírét hallá, eleibe futa, megölelé és megcsókolá õt, és bevivé az õ házába, és az mindeneket elbeszéle Lábánnak.
13 (KAT) Keď Laban počul zvesť o Jakubovi, synovi svojej sestry, ponáhľal sa mu naproti, pobozkal ho a voviedol ho do svojho domu. A on vyrozprával Labanovi všetko, čo sa prihodilo.

14 (KAR) És monda néki Lábán: Bizony én csontom és testem vagy te! És nála lakék egy hónapig,
14 (KAT) Tu mu povedal Laban: „Ty si naozaj moja kosť a moje mäso!“ A ostal uňho na mesiac.

15 (KAR) És monda Lábán Jákóbnak: Avagy ingyen szolgálj-é engem azért, hogy atyámfia vagy? Mondd meg nékem, mi legyen a béred?
15 (KAT) Potom Laban hovoril Jakubovi: „Ty si môj príbuzný. Vari mi budeš zadarmo slúžiť? Povedz mi, aká má byť tvoja odmena?“

16 (KAR) Vala pedig Lábánnak két leánya: a nagyobbiknak neve Lea, a kisebbiknek neve Rákhel.
16 (KAT) Laban mal dve dcéry: staršia sa volala Lia a mladšia Ráchel.

17 (KAR) Leának pedig gyenge szemei valának, de Rákhel szép termetû és szép tekintetû vala.
17 (KAT) Lia mala oči bez lesku, Ráchel však bola krásna i postavou i tvárou.

18 (KAR) Megszereti vala azért Jákób Rákhelt, és monda: Szolgállak téged hét esztendeig Rákhelért, a te kisebbik leányodért.
18 (KAT) Jakub sa zamiloval do Ráchel a povedal: „Za tvoju mladšiu dcéru ti budem slúžiť sedem rokov.“

19 (KAR) És monda Lábán: Jobb néked adnom õt, hogysem másnak adjam õt, maradj én nálam.
19 (KAT) Laban odvetil: „Radšej ju dám tebe ako cudziemu mužovi. Ostaň pri mne!“

20 (KAR) Szolgála tehát Jákób Rákhelért hét esztendeig, s csak néhány napnak tetszék az neki, annyira szereti vala õt.
20 (KAT) Tak Jakub slúžil za Ráchel sedem rokov a videlo sa mu to len niekoľko dní. Tak ju mal rád.

21 (KAR) És monda Jákób Lábánnak: Add meg nékem az én feleségemet: mert az én idõm kitelt, hadd menjek be hozzá.
21 (KAT) Potom povedal Jakub Labanovi: „Daj mi teraz moju ženu, lebo môj čas je už tu. Nech k nej vojdem.“

22 (KAR) És begyûjté Lábán annak a helynek minden népét, és szerze lakodalmat.
22 (KAT) Vtedy Laban pozval všetkých ľudí z miesta a pripravil hostinu.

23 (KAR) Estve pedig vevé az õ leányát Leát, és bevivé hozzá, a ki beméne õ hozzá.
23 (KAT) Večer však zobral svoju dcéru Liu a voviedol ju k Jakubovi a on s ňou obcoval.

24 (KAR) És Lábán az õ szolgálóját Zilpát, szolgálóul adá az õ leányának Leának.
24 (KAT) Laban dal svoju slúžku Zelfu svojej dcére Lii za slúžku.

25 (KAR) És reggelre kelve: Ímé ez Lea! Monda azért Lábánnak: Mit cselekedtél én velem? Avagy nem Rákhelért szolgáltalak-é én tégedet? Miért csaltál meg engem?
25 (KAT) Ale ráno videl, že to bola Lia, a povedal Labanovi: „Prečo si mi to urobil?! Neslúžil som ti za Ráchel?! Prečo si ma podviedol?“

26 (KAR) Lábán pedig monda: Nem szokás nálunk, hogy a kisebbiket oda adják a nagyobbik elõtt.
26 (KAT) Laban mu odpovedal: „V našom kraji sa nerobí tak, aby sa mladšia vydala pred staršou.

27 (KAR) Töltsd ki ennek hetét, azután amazt is néked adjuk a szolgálatért, melylyel majd szolgálsz nálam még más hét esztendeig.
27 (KAT) Dokonči tento (svadobný) týždeň a potom ti dám aj tú za službu, ktorú mi budeš robiť ešte ďalších sedem rokov.“

28 (KAR) Jákób tehát aképen cselekedék, kitölté azt a hetet; ez pedig néki adá Rákhelt, az õ leányát feleségûl.
28 (KAT) A Jakub to urobil, dokončil (svadobný) týždeň a on mu dal svoju dcéru Ráchel za ženu.

29 (KAR) És adá Lábán az õ leányának Rákhelnek, az õ szolgálóját Bilhát, hogy néki szolgálója legyen.
29 (KAT) Laban dal svoju slúžku Balu svojej dcére Ráchel za slúžku.

30 (KAR) És beméne Rákhelhez is, és inkább szereté Rákhelt, hogysem Leát és szolgála õ nála még más hét esztendeig.
30 (KAT) A on obcoval aj s Ráchel, lebo Ráchel mal radšej ako Liu, a slúžil uňho ešte ďalších sedem rokov.

31 (KAR) És meglátá az Úr Lea megvetett voltát, és megnyitá annak méhét. Rákhel pedig magtalan vala.
31 (KAT) Keď však Pán videl, že Lia je odstrčená, otvoril jej život, kým Ráchel bola neplodná.

32 (KAR) Fogada azért Lea az õ méhében és szûle fiat, és nevezé nevét Rúbennek, mert azt mondja vala: Meglátta az Úr az én nyomorúságomat; most már szeretni fog engem az én férjem.
32 (KAT) Lia počala a porodila syna a nazvala ho Rubenom, vraviac: „Pán zhliadol na moje poníženie, teraz ma môj muž bude už ľúbiť.“

33 (KAR) Azután ismét teherbe esék és szûle fiat, és monda: Mivelhogy meghallotta az Úr megvetett voltomat, azért adta nékem ezt is; és nevezé nevét Simeonnak.
33 (KAT) A opäť počala a porodila syna a povedala: „Pán počul, že som odstrčená, a tak mi dal aj tohto.“ A nazvala ho Simeonom.

34 (KAR) És megint teherbe esék és szûle fiat, és monda: Most már ragaszkodni fog hozzám az én férjem, mert három fiat szûltem néki; azért nevezé nevét Lévinek.
34 (KAT) Opäť počala a porodila syna a hovorila: „Teraz už môj muž prilipne ku mne, keď som mu porodila troch synov.“ Preto ho nazvala Lévi.

35 (KAR) És ismét teherbe esék, és fiat szûle és mondá: Most már hálákat adok az Úrnak; azért nevezé nevét Júdának, és megszûnék a szûléstõl.
35 (KAT) A počala ešte raz a porodila syna a povedala: „Teraz velebím Pána!“ Preto ho nazvala Júda. Potom prestala rodiť.