  | Kniha proroka JeremiášaBiblia - Sväté písmo(KAR - Maďarský - Karoli) | Jer 1, 1-19 |
1 (KAR) Jeremiásnak, Hilkiás fiának beszédei, a ki az Anatótban, Benjámin földén [lakó] papok közül vala;
1 (KAT) Reči Jeremiáša, syna Helkiášovho, spomedzi kňazov, ktorí boli v Anatote, v Benjamínovej krajine.
1 (ROH) Slová Jeremiáša, syna Hilkiášovho, z kňazov, ktorí boli v Anatóte v zemi Benjaminovej,
2 (KAR) A kihez szóla az Úr Jósiásnak, az Ammon fiának, Júda királyának napjaiban, az õ uralkodásának tizenharmadik esztendejében;
2 (KAT) Pán hovoril k nemu v dňoch júdskeho kráľa Joziáša, syna Amonovho, v trinástom roku jeho panovania,
2 (ROH) ku ktorému sa stalo slovo Hospodinovo za dní Joziáša, syna Amonovho, judského kráľa, v trinástom roku jeho kraľovania,
3 (KAR) Továbbá Jójakimnak, a Jósiás fiának, Júda királyának napjaiban, Sedékiásnak, a Jósiás fiának, Júda királyának egészen tizenegyedik esztendejéig, Jeruzsálem fogságba viteléig, [a mi] az ötödik hónapban [vala;]
3 (KAT) aj v dňoch júdskeho kráľa Joakima, syna Joziášovho, až do konca jedenásteho roku júdskeho kráľa Sedekiáša, syna Joziášovho, až po presídlenie Jeruzalema v piatom mesiaci.
3 (ROH) a stávalo sa za dní Jehojakima, syna Joziášovho, judského kráľa, a tak až do konca jedenásteho roku Cedekiáša, syna Joziášovho, judského kráľa, až do odvedenia Jeruzalema v piatom mesiaci do zajatia.
4 (KAR) Szóla pedig az Úr nékem, mondván:
4 (KAT) Pán prehovoril ku mne takto:
4 (ROH) A stalo sa slovo Hospodinovo ku mne povediac:
5 (KAR) Mielõtt az anyaméhben megalkottalak, [már] ismertelek, és mielõtt az anyaméhbõl kijövél, megszenteltelek; prófétának rendeltelek a népek közé.
5 (KAT) „Skôr, než som ťa utvoril v matkinom živote, poznal som ťa, skôr, než si vyšiel z lona, zasvätil som ťa, za proroka pre pohanov som ťa ustanovil.“
5 (ROH) Prv ako som ťa utvoril v lone matky, znal som ťa, a prv ako si vyšiel zo života, posvätil som ťa, za proroka národom som ťa dal.
6 (KAR) És mondék: Ah, ah Uram Isten! Ímé, én nem tudok beszélni; hiszen ifjú vagyok én!
6 (KAT) I povedal som: „Ach, Pane, veď neviem hovoriť, mladučký som.“
6 (ROH) A ja som povedal: Ach, Pane, Hospodine, hľa, veď ja neviem hovoriť, lebo som dieťa!
7 (KAR) Az Úr pedig monda nékem: Ne mondd [ezt:] Ifjú vagyok én; hanem menj mind azokhoz, a kikhez küldelek téged, és beszéld mindazt, a mit parancsolok néked.
7 (KAT) Ale Pán mi riekol: „Nehovor: »Mladučký som,« lebo pôjdeš všade, kde ťa pošlem, a povieš všetko, čo ti prikážem.
7 (ROH) A Hospodin mi riekol: Nepovedz: Som dieťa! Ale ku komukoľvek ťa pošlem, pojdeš, a všetko, čokoľvek ti prikážem, budeš hovoriť.
8 (KAR) Ne félj tõlök, mert én veled vagyok, hogy megszabadítsalak téged! mond az Úr.
8 (KAT) Neboj sa ich, veď ja som s tebou, aby som ťa vyslobodil!“ - hovorí Pán.
8 (ROH) Neboj sa ich, lebo ja som s tebou, aby som ťa vytrhnul, hovorí Hospodin.
9 (KAR) És kinyújtá az Úr az õ kezét, és megilleté számat, és monda nékem az Úr: Ímé, az én igéimet adom a te szádba!
9 (KAT) Vtedy vystrel Pán ruku a dotkol sa mi úst. A Pán mi riekol: „Hľa, vložil som svoje slová do tvojich úst!
9 (ROH) A Hospodin vystrel svoju ruku a dotkol sa mojich úst a riekol mi Hospodin: Hľa, vložil som svoje slová do tvojich úst.
10 (KAR) Lásd, én e mai napon népek fölé és országok fölé rendellek téged, hogy gyomlálj, irts, pusztíts, rombolj, építs és plántálj!
10 (KAT) Pozri, postavil som ťa dnes nad národy a nad kráľovstvá, aby si vytrhával a rúcal, nivočil a pustošil, aby si budoval a sadil.“
10 (ROH) Vidzže, ustanovil som ťa tohoto dňa nad národami a nad kráľovstvami, aby si plienil a boril, hubil a búral, staväl a sadil.
11 (KAR) Szóla továbbá nékem az Úr, mondván: Mit látsz te, Jeremiás? És mondék: Mandulavesszõt látok én.
11 (KAT) Pán sa ma pýtal toto: „Čo vidíš, Jeremiáš?“ Odpovedal som: „Vidím prút mandľovníka.“
11 (ROH) A stalo sa slovo Hospodinovo ku mne povediac: Čo vidíš Jeremiášu? A ja som povedal: Vidím šakédový, mandlový prút.
12 (KAR) És monda nékem az Úr: Jól láttál, mert gondom van az én igémre, hogy beteljesítsem azt.
12 (KAT) A Pán mi povedal: „Dobre si videl, pretože budem bedliť na svoje slovo a splním ho.“
12 (ROH) A Hospodin mi riekol: Dobre vidíš, lebo ja som šokéd, bdejem nad svojím slovom, aby som ho vykonal.
13 (KAR) És másodszor is szóla hozzám az Úr, mondván: Mit látsz te? És felelék: Forró fazekat látok én, és pedig a szája észak felõl van.
13 (KAT) Pán sa ma pýtal po druhý raz toto: „Čo vidíš?“ Odpovedal som: „Vidím kypiaci hrniec a jeho ústie je od severu.“
13 (ROH) A stalo sa slovo Hospodinovo ku mne po druhé povediac: Čo vidíš? A povedal som: Vidím hrniec, ktorý vrie, a ktorého predná strana je od severa.
14 (KAR) És monda nékem az Úr: Észak felõl támad a veszedelem e földnek minden lakosára.
14 (KAT) Nato mi Pán povedal: „Od severu kypí nešťastie na všetkých obyvateľov krajiny.
14 (ROH) A Hospodin mi riekol: Od severa sa rozpúta zlé na všetkých obyvateľov zeme.
15 (KAR) Mert ímé, elõhívom én az északi országok minden nemzetségét, mondja az Úr, és eljõnek, és kiki felállítja az õ királyi székét Jeruzsálem kapui elõtt, és köröskörül minden kerítése ellen, és Júdának minden városa ellen.
15 (KAT) Bo hľa, ja zavolám všetky kmene kráľovstiev severu - hovorí Pán. Prídu a každý postaví svoj trón pred vchodom do brán Jeruzalema proti všetkým jeho múrom vôkol a proti všetkým júdskym mestám.
15 (ROH) Lebo hľa, zavolám na všetky čeľade kráľovstiev severa, hovorí Hospodin, a prijdú a postavia každý svoju stolicu pri vchode do brán Jeruzalema a proti všetkým jeho múrom dookola a proti všetkým mestám Judska.
16 (KAR) És kimondom ítéleteimet felettök az õ mindenféle gonoszságukért, minthogy elszakadtak tõlem, és idegen isteneknek áldoztak, és tulajdon kezeik munkáit imádták.
16 (KAT) I prerokujem s nimi svoj spor pre všetku ich zlobu, že ma opustili, že okiadzali cudzích bohov a klaňali sa dielu svojich rúk.“
16 (ROH) A budem hovoriť nad nimi svoje súdy pre všetku ich zlosť, pretože ma opustili a kadili iným bohom a klaňali sa dielam svojich rúk.
17 (KAR) Te azért övezd fel derekadat, és kelj fel, és mondd meg nékik mindazt, a mit én parancsolok néked; meg ne riadj tõlök, különben én riasztalak el téged elõlök!
17 (KAT) „Ale ty si opáš bedrá, povstaň a rozpovedz im všetko, čo som ti prikázal! Nemaj pred nimi strach, aby som ťa nimi nenastrašil!
17 (ROH) Preto ty prepáš svoje bedrá a vstanúc budeš im hovoriť všetko, čo ti ja prikážem. Nedes sa ich, aby som ťa nepredesil pred nimi.
18 (KAR) Mert ímé én erõsített várossá, vasoszloppá és érczbástyává teszlek ma téged mind ez egész földön, Júda királyai, fejedelmei és papjai ellen és a föld népe ellen.
18 (KAT) A ja, hľa, urobil som ťa dnes opevneným mestom, železným stĺpom a kovovým múrom proti celej krajine, proti kráľom Júdska a jeho kniežatám, proti jeho kňazom a ľudu krajiny.
18 (ROH) A ja, hľa, dal som ťa dnes za ohradené mesto a za železný stĺp a za medené múry proti celej zemi, proti kráľom Judska, proti jeho kniežatám, proti jeho kňazom a proti ľudu zeme.
19 (KAR) Viaskodni fognak ugyan ellened, de nem gyõznek meg téged, mert én veled vagyok, azt mondja az Úr, hogy megszabadítsalak téged.
19 (KAT) Budú s tebou zápasiť, ale nepremôžu ťa, lebo s tebou som ja - hovorí Pán, aby som ťa vyslobodil.“
19 (ROH) A budú bojovať proti tebe, ale ťa nepremôžu, lebo ja som s tebou, hovorí Hospodin, aby som ťa vytrhol.
| | | Jer 1, 1-19 |
Verš 2
A kihez szóla az Úr Jósiásnak, az Ammon fiának, Júda királyának napjaiban, az õ uralkodásának tizenharmadik esztendejében;
2Kr 21:26 - És eltemeték õt az õ sírjába, Uzza kertjében, és fia, Jósiás lett a király õ helyette.
2Kr 22:1 - Nyolcz esztendõs volt Jósiás, mikor uralkodni kezdett, és harminczegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; az õ anyjának neve Jédida, a Boskátból való Adaja leánya.
2Krn 34:1 - Nyolcz esztendõs vala Jósiás, mikor uralkodni kezdett volt, és uralkodott harminczegy esztendeig Jeruzsálemben.
Verš 3
Továbbá Jójakimnak, a Jósiás fiának, Júda királyának napjaiban, Sedékiásnak, a Jósiás fiának, Júda királyának egészen tizenegyedik esztendejéig, Jeruzsálem fogságba viteléig, [a mi] az ötödik hónapban [vala;]
2Kr 23:34 - És Faraó-Nékó Eliákimot, a Jósiás fiát tette királylyá, az õ atyja, Jósiás helyett, és nevét Joákimra változtatta; Joákházt pedig magával vivé, és az Égyiptomba megérkezvén, ott hala meg.
2Krn 36:4 - És Égyiptom királya Eliákimot, az õ testvérét tette királylyá Júda és Jeruzsálem felett, megváltoztatván nevét Joákimra; Joákházt pedig az õ testvérét fogá és elvivé Nékó Égyiptomba.
2Kr 24:17 - És Babilónia királya Mattaniát, nagybátyját, tette õ helyette királylyá, és nevét Sédékiásra változtatta.
2Krn 36:10 - Az esztendõ fordultával pedig elkülde Nabukodonozor király, és elviteté õt Babilóniába, az Úr házának drága edényeivel együtt, és királylyá tevé az õ testvérét Sédékiást Júda és Jeruzsálem felett.
Jer 52:1 - Huszonegy esztendõs volt Sedékiás, mikor uralkodni kezde, és tizenegy esztendeig uralkodék Jeruzsálemben, és az õ anyjának neve Hammutál vala, a Libnából való Jeremiás leánya.
2Kr 25:8 - És az ötödik hónap hetedik napján - ez a Nabukodonozor, babilóniai király uralkodásának tizenkilenczedik esztendeje - feljött Nabuzár-Adán, a vitézek hadnagya, Babilónia királyának szolgája Jeruzsálembe;
Verš 5
Mielõtt az anyaméhben megalkottalak, [már] ismertelek, és mielõtt az anyaméhbõl kijövél, megszenteltelek; prófétának rendeltelek a népek közé.
Gal 1:15 - De mikor az Istennek tetszett, ki elválasztott engem az én anyám méhétõl fogva és elhívott az õ kegyelme által,
Verš 6
És mondék: Ah, ah Uram Isten! Ímé, én nem tudok beszélni; hiszen ifjú vagyok én!
Ex 3:1 - Mózes pedig õrzi vala az õ ipának, Jethrónak a Midián papjának juhait és hajtá a juhokat a pusztán túl és juta az Isten hegyéhez, Hórebhez.
Ex 4:1 - Felele Mózes és monda: De õk nem hisznek nékem s nem hallgatnak szavamra, sõt azt mondják: nem jelent meg néked az Úr.
Ex 6:12 - Mózes pedig szóla az Úr elõtt, mondván: Ímé Izráel fiai nem hallgatnak reám, hogy hallgatna hát reám a Faraó, holott én nehéz ajkú vagyok?
Ex 6:30 - Mózes pedig monda az Úr elõtt: Ímé én nehéz ajakú vagyok, hogy hallgatna reám a Faraó?
Verš 8
Ne félj tõlök, mert én veled vagyok, hogy megszabadítsalak téged! mond az Úr.
Ez 3:9 - Olyanná, mint a gyémánt, a mely keményebb a tûzkõnél, tettem a te homlokodat; ne félj tõlök, és meg ne rettenj tekintetöktõl, mert pártos ház.
Dt 31:6 - Legyetek erõsek és bátrak, ne féljetek és ne rettegjetek tõlök, mert az Úr, a te Istened maga megy veled; nem marad el tõled, sem el nem hágy téged.
Dt 31:8 - Az Úr, õ az, a ki elõtted megy, õ lesz te veled; el nem marad tõled, sem el nem hágy téged: ne félj és ne rettegj!
Joz 1:5 - Meg nem áll senki elõtted életednek minden idejében; a miképen Mózessel vele voltam, teveled is veled leszek; el nem hagylak téged, sem el nem maradok tõled.
Verš 9
És kinyújtá az Úr az õ kezét, és megilleté számat, és monda nékem az Úr: Ímé, az én igéimet adom a te szádba!
Iz 6:6 - És hozzám repült egy a szeráfok közül, és kezében eleven szén vala, a melyet fogóval vett volt az oltárról;
Jer 5:14 - Azért ezt mondja az Úr, a Seregeknek Istene: Miután ti ilyen szóval szóltatok: ímé tûzzé teszem az én igémet a te szádban, ezt a népet pedig fákká, hogy megemészsze õket!
Verš 10
Lásd, én e mai napon népek fölé és országok fölé rendellek téged, hogy gyomlálj, irts, pusztíts, rombolj, építs és plántálj!
Jer 18:7 - Hogyha szólok egy nép ellen és ország ellen, hogy kigyomlálom, megrontom és elvesztem:
2Kor 10:4 - Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erõsek az Istennek, erõsségek lerontására;
Verš 14
És monda nékem az Úr: Észak felõl támad a veszedelem e földnek minden lakosára.
Jer 4:6 - Emeljetek zászlót a Sion felé; fussatok, meg ne álljatok, mert veszedelmet hozok észak felõl és nagy romlást!
Verš 15
Mert ímé, elõhívom én az északi országok minden nemzetségét, mondja az Úr, és eljõnek, és kiki felállítja az õ királyi székét Jeruzsálem kapui elõtt, és köröskörül minden kerítése ellen, és Júdának minden városa ellen.
Jer 5:15 - Ímé, én hozok reátok messzünnen való nemzetet, oh Izráel háza! ezt mondja az Úr. Kemény nemzet ez, õs idõbõl való nemzet ez; nemzet, a melynek nyelvét nem tudod, és nem érted, mit beszél!
Jer 6:22 - Így szól az Úr: Ímé, nép jön el az északi földrõl, és nagy nemzet serken fel a földnek végérõl!
Jer 10:22 - A hír hangja ímé megjött, és nagy zúgás [kél] észak földe felõl, hogy pusztává tegyék Júdának városait, és sakálok tanyájává.
Jer 52:4 - És az õ uralkodásának kilenczedik esztendejében, a tizedik hónapban, a hónapnak tizedikén eljöve Nabukodonozor, a babiloni király, õ maga és egész serege Jeruzsálemre, és tábort járának ellene, és mindenfelõl sánczot vetének fel ellene.
Verš 18
Mert ímé én erõsített várossá, vasoszloppá és érczbástyává teszlek ma téged mind ez egész földön, Júda királyai, fejedelmei és papjai ellen és a föld népe ellen.
Jer 6:27 - Próbálóvá tettelek téged az én népem között; õrállóvá, hogy megismerd és megpróbáld az õ útjokat.
Jer 15:20 - És e nép ellen erõs érczbástyává teszlek téged, és viaskodnak ellened, de nem gyõzhetnek meg téged, mert én veled vagyok, hogy megvédjelek és megszabadítsalak téged, azt mondja az Úr!
Jer 1,1-3 - Tieto verše sú nadpisom Knihy. Zahrňujú Jeremiášovu činnosť len do 11. roku panovania Sedekiáša. Dnešná Kniha Jeremiášova obsahuje však aj udalosti po tomto roku, preto je pravdepodobné, že úvod bol pôvodne určený pre kratšiu zbierku, ktorú neskoršie sám prorok alebo jeho učeník Baruch doplnil časťami, ktoré hovoria o udalostiach po spomenutom roku, no v nadpise to neoznačil. O životopisných dátach prorokových a dejepisných údajoch pozri úvod.
Jer 1,5 - Nie je tu reč o tom, že by Boh bol Jeremiášovi už pred narodením odpustil dedičný hriech a obdaril ho posväcujúcou milosťou. Hovorí sa len o jeho zasvätení, určení k prorockému úradu.
Jer 1,10 - Treba si všimnúť, že sa štyrmi výrazmi označuje rúcanie a len dvoma budovanie. Toto je skutočný ráz knihy. Predpovedá väčšinou pohromy a len miestami preráža v nej nádej na požehnanú budúcnosť.
Jer 1,11-12 - V pôvodine je slovná hračka. Prút mandľovníka sa v prorokovej materčine volá "bdelý prút", pretože sa prvý prebúdza zo zimného spánku a bedlí, keď ostatné rastliny ešte spia. I Boh bude bedliť a splní, čo predpovedal.
Jer 1,13 - Obsah hrnca kypel od severu. Najmocnejší nepriatelia Júdska prichádzali naozaj od severu.
Jer 1,15 - Tróny sú kreslá vojvodcov nepriateľských vojsk, ktoré budú obliehať Jeruzalem.
Jer 1,16 - Národ okiadzal cudzích bohov, keď im prinášal kadidlové a zápalné obety.
Jer 1,17 - Dlhý šat, aký nosili Izraeliti, bolo treba podpásať, keď sa niekto chystal na cestu, do roboty alebo do boja. Aj na Jeremiáša čaká robota a boj. – Koniec verša znie vo Vulg: "a nedopustím, aby si sa bál".
