Kniha Genezis

1 (KAR) Kiméne pedig Dína, Leának leánya, kit Jákóbnak szûlt vala, hogy meglátogassa annak a földnek leányait.
1 (ROH) A Dína, dcéra Leina, ktorú porodila Jakobovi, vyšla sa podívať na dcéry zeme.

2 (KAR) És meglátá õt Sekhem, a Khivveus Khámornak, az ország fejedelmének fia, és elragadá õt, és vele hála és erõszakot tesz vala rajta.
2 (ROH) Ale keď ju videl Sichem, syn Chamora Hevejského, kniežaťa zeme, vzal ju a ležal s ňou a ponížil ju.

3 (KAR) És ragaszkodék az õ lelke Dínához a Jákób leányához, és megszereté a leányt és szívéhez szól vala a leánynak.
3 (ROH) A jeho duša priľnula k Díne, dcére Jakobovej, a zamiloval si dievča a hovoril k jeho srdcu.

4 (KAR) Szóla pedig Sekhem Khámornak az õ atyjának, mondván: Vedd nékem feleségûl ezt a leányt.
4 (ROH) A Sichem povedal Chamorovi, svojmu otcovi, a riekol: Vezmi mi to dievča za ženu.

5 (KAR) És meghallá Jákób, hogy megszeplõsítette Dínát, az õ leányát, fiai pedig a mezõn valának a barommal, azért veszteg marada Jákób, míg azok megjövének.
5 (ROH) A Jakob počul o tom, že poškvrnil Dínu, jeho dcéru, a jeho synovia boli vtedy s jeho dobytkom na poli, ale Jakob mlčal, až prišli.

6 (KAR) És kiméne Khámor, Sekhem atyja Jákóbhoz, hogy szóljon vele.
6 (ROH) A Chamor, otec Sichemov, vyšiel k Jakobovi, aby hovoril s ním.

7 (KAR) Mikor Jákób fiai megjövének a mezõrõl és meghallák a [dolgot,] elkeseredének s nagyon megharaguvának azok az emberek, azért hogy ocsmányságot cselekedett Izráelben, Jákób leányával hálván, a minek nem kellett volna történni.
7 (ROH) A synovia Jakobovi prišli s poľa, keď to počuli, a mužovia boli naplnení bolesťou a rozhnevali sa veľmi, lebo vykoval bláznovstvo v Izraelovi, ležať s dcérou Jakobovou, čo sa tak nerobí.

8 (KAR) És szóla nékik Khámor, mondván: Az én fiam Sekhem, lelkébõl szereti a ti leányotokat, kérlek, adjátok azt néki feleségûl.
8 (ROH) A Chamor hovoril s nimi a vravel: Duša môjho syna Sichema visí na vašej dcére; dajte mu ju, prosím vás, za ženu.

9 (KAR) És szerezzetek velünk sógorságot: a ti leányaitokat adjátok nékünk, és a mi leányainkat vegyétek magatoknak,
9 (ROH) A sošvagrite sa s nami; svoje dcéry dávajte nám, a naše dcéry berte sebe,

10 (KAR) És lakjatok velünk; a föld elõttetek van, lakjátok, s kereskedjetek rajta és bírjátok azt.
10 (ROH) bývajte s nami, a zem bude pred vami; osaďte sa a obchodujte s ňou a vlastnite v nej.

11 (KAR) Sekhem is monda a [Dína] atyjának és az õ bátyjainak: Hadd találjak kedvet elõttetek, és valamit mondotok nékem, megadom.
11 (ROH) Aj Sichem hovoril jej otcovi a jej bratom: Nech najdem milosť vo vašich očiach, a čo mi poviete, dám.

12 (KAR) Akármily nagy jegyadományt és ajándékot [kivántok,] megadom a mint mondjátok nékem, [csak] adjátok nékem a leányt feleségûl.
12 (ROH) Žiadajte odo mňa akékoľvek veľké veno a dar, a dám, ako mi poviete, len mi dajte dievča za ženu.

13 (KAR) A Jákób fiai pedig álnokul felelének Sekhemnek és Khámornak az õ atyjának, és szólának, mivelhogy megszeplõsítette Dínát az õ húgokat,
13 (ROH) A synovia Jakobovi odpovedali Sichemovi a Chamorovi, jeho otcovi, ľstivo a tak i vraveli, pretože poškvrnil Dínu, ich sestru.

14 (KAR) És mondának nékik: Nem mívelhetjük e dolgot, hogy a mi húgunkat körûlmetélkedetlen férfiúnak adjuk; mert ez nékünk gyalázat volna.
14 (ROH) Povedali im: Nemôžeme urobiť takú vec, aby sme dali svoju sestru mužovi, ktorý nie je obrezaný, lebo to nám je mrzkosťou.

15 (KAR) Veletek csak úgy egyezünk, ha hasonlókká lesztek hozzánk, hogy minden férfiú körûlmetélkedjék ti köztetek.
15 (ROH) Len na takýto spôsob vám povolíme: ak budete jako my, aby sa vám obrezal každý mužského pohlavia.

16 (KAR) Így a mi leányainkat néktek adjuk, és a ti leányaitokat magunknak vesszük, veletek lakozunk, és egy néppé leszünk;
16 (ROH) Vtedy dáme svoje dcéry vám, a vaše dcéry budeme brať sebe. A tak budeme bývať s vami a budeme jedným ľudom.

17 (KAR) Hogyha pedig nem hallgattok reánk, hogy körûlmetélkedjetek: felveszszük a mi leányunkat és elmegyünk.
17 (ROH) Ale ak nás neposlúchnete, aby ste sa obrezali, vezmeme svoju dcéru a pojdeme.

18 (KAR) És tetszék azoknak beszéde Khámornak, és Sekhemnek a Khámor fiának.
18 (ROH) A ich slová sa ľúbily Chamorovi aj Sichemovi, synovi Chamorovmu.

19 (KAR) Nem is halasztá az ifjú a dolog véghezvitelét, mivelhogy igen szereti vala a Jákób leányát; néki pedig atyja házanépe között mindenkinél nagyobb becsûlete vala.
19 (ROH) A mládenec nemeškal urobiť tú vec, lebo sa mu veľmi ľúbila dcéra Jakobova, a on bol najváženejší zo všetkých v dome svojho otca.

20 (KAR) Elméne azért Khámor és Sekhem az õ fia az õ városuk kapujába; és szólának az õ városuk férfiaival, mondván:
20 (ROH) A Chamor prišiel i Sichem, jeho syn, k bráne svojho mesta, a hovorili mužom svojho mesta a riekli:

21 (KAR) Ezek az emberek békességesek velünk, hadd lakjanak e földön, és kereskedjenek benne, mert ímé e föld elég tágas nékik; az õ leányaikat vegyük magunknak feleségûl, és a mi leányainkat adjuk nékik.
21 (ROH) Títo mužovia sa chovajú pokojne naproti nám; nech tedy bývajú v zemi a obchodujú s ňou, a zem, hľa, je dosť široká a priestranná pred nimi. Berme si ich dcéry za ženy a svoje dcéry dávajme im.

22 (KAR) De csak úgy egyeznek bele e férfiak, hogy velünk lakjanak és egy néppé legyenek velünk, ha minden férfiú körûlmetélkedik közöttünk, a miképen õk is körûl vannak metélkedve.
22 (ROH) Avšak len na taký spôsob nám privolia mužovia bývať s nami, aby sme totiž boli jedným ľudom: keď sa nám obreže každý mužského pohlavia, ako sú aj oni obrezaní.

23 (KAR) Nyájaik, jószáguk, és minden barmuk nemde nem miéink lesznek-é? csak egyezzünk meg velök, akkor velünk laknak.
23 (ROH) A pri tom či ich dobytok, ich majetok a všetky ich hovädá nebudú vtedy naše? Len im povoľme, a budú bývať s nami.

24 (KAR) És engedének Khámornak, és Sekhemnek az õ fiának mindenek, a kik az õ városa kapuján kijárnak vala, és körûlmetélkedék minden férfiú, a ki az õ városa kapuján kijár vala.
24 (ROH) A poslúchli Chamora a Sichema, jeho syna, všetci, ktorí vychádzavali bránou jeho mesta, a obrezali sa všetci mužského pohlavia, všetci, ktorí vychádzavali bránou jeho mesta.

25 (KAR) És lõn harmadnapon, mikor ezek a seb fájdalmában valának, a Jákób két fia, Simeon és Lévi, Dínának bátyjai, fegyvert ragadának s bátran a városra ütének és minden férfit megölének.
25 (ROH) A stalo sa tretieho dňa, keď mali najväčšiu bolesť, že vzali dvaja synovia Jakobovi, Simeon a Lévi, bratia Dínini, každý svoj meč a prišli smelo na mesto a pobili všetkých mužského pohlavia.

26 (KAR) Khámort, és az õ fiát Sekhemet fegyver élére hányák, és elvivék Dínát a Sekhem házából, és kimenének.
26 (ROH) I Chamora i Sichema, jeho syna, zabili ostrím meča, a vezmúc Dínu z domu Sichemovho vyšli.

27 (KAR) A Jákób fiai a megölteknek esének és feldúlák a várost, mivelhogy megszeplõsítették vala az õ húgokat.
27 (ROH) Potom prišli synovia Jakobovi na pobitých a olúpili mesto, pretože poškvrnili ich sestru.

28 (KAR) Azok juhait, barmait, szamarait, és valami a városban, és a mezõn vala, elvivék.
28 (ROH) Ich stádo drobného dobytka, ich voly, ich oslov a to, čo bolo v meste a čo na poli, všetko pobrali.

29 (KAR) És minden gazdagságukat, minden gyermekeiket és feleségeiket fogva vivék és elrablák, és mindent a mi a házban vala.
29 (ROH) Aj všetko ich imanie ako aj všetky ich malé deti a ich ženy zajali a zlúpili, i všetko, čo kde bolo v ktorom dome.

30 (KAR) És monda Jákób Simeonnak és Lévinek: Megháborítottatok engem, [és] utálatossá tettetek e föld lakosai elõtt, a Kananeusok és Perizeusok elõtt; én pedig kevesed magammal vagyok, és ha összegyûlnek ellenem, levágnak, és eltörölnek engem, mind házam népével egybe.
30 (ROH) A Jakob povedal Simeonovi a Lévimu: Zarmútili ste ma a spôsobili ste mi trápenie, lebo ste ma zosmradili obyvateľom zeme, Kananejom a Ferezejom, a ja mám len málo ľudí. Ak sa shromaždia na mňa, zabijú ma, a budem vyhladený ja i môj dom.

31 (KAR) Azok pedig mondának: Hát mint tisztátalan személylyel, úgy kellett-é bánni a mi húgunkkal?
31 (ROH) A povedali: Či má niekto zaobchodiť s našou sestrou jako so smilnicou?