Kniha Genezis

1 (KAR) Megemlékezék pedig az Isten Noéról, és minden vadról, minden baromról, mely õ vele a bárkában vala: és szelet bocsáta az Isten a földre, és a vizek megapadának.
1 (KAT) Tu si Boh spomenul na Noema a na všetku zver a všetok dobytok, ktorý bol s ním v korábe, a Boh dal zaviať vetru nad zemou a vody upadávali.

2 (KAR) És bezárulának a mélység forrásai s az ég csatornái; és megszûnt az esõ az égbõl.
2 (KAT) Zatvorili sa aj žriedla hlbočín a nebeské priepusty a prestal pršať dážď z neba.

3 (KAR) És elmenének a vizek a földrõl folyton fogyván, és száz ötven nap mulva megfogyatkozának a vizek.
3 (KAT) Vody prúdili a odtekali a vracali sa zo zeme a po stopäťdesiatich dňoch vôd ubudlo.

4 (KAR) A bárka pedig a hetedik hónapban, a hónak tizenhetedik napján, megfeneklett az Ararát hegyén.
4 (KAT) A v siedmom mesiaci, na sedemnásty deň mesiaca koráb zastal na vrchu Ararat.

5 (KAR) A vizek pedig folyton fogyának a tizedik hónapig; a tizedikben, a hó elsõ napján meglátszának a hegyek csúcsai.
5 (KAT) Vody odchádzali a upadávali až do desiateho mesiaca. V prvý deň desiateho mesiaca sa zjavili temená vrchov.

6 (KAR) És lõn negyven nap múlva, kinyitá Noé a bárka ablakát, melyet csinált vala.
6 (KAT) A keď uplynulo štyridsať dní, Noe otvoril okno korába, ktoré bol urobil,

7 (KAR) És kibocsátá a hollót, és az elrepûlt, meg visszaszállt, míg a vizek a földrõl felszáradának.
7 (KAT) a vypustil krkavca. On odlietal a vracal sa, kým nevyschli vody na zemi.

8 (KAR) Kibocsátá a galambot is, hogy meglássa, vajjon elfogytak-é a vizek a föld színérõl.
8 (KAT) Po ňom vypustil holubicu, aby zvedel, či sa už vody stiahli zo zeme.

9 (KAR) De a galamb nem talála lábainak nyugvóhelyet és visszatére õ hozzá a bárkába, mert víz vala az egész föld színén; õ pedig kezét kinyujtá, megfogá, és bévevé azt magához a bárkába.
9 (KAT) Ale keď holubica nenašla miesto, kde by spočinula jej noha, vrátila sa späť k nemu do korába, lebo vody boli ešte na povrchu celej zeme. On vystrel ruku, chytil ju a vzal ju k sebe do korába.

10 (KAR) És várakozék még másik hét napig, és ismét kibocsátá a galambot a bárkából.
10 (KAT) Potom čakal ďalších sedem dní a opäť vypustil z korába holubicu.

11 (KAR) És megjöve õ hozzá a galamb estennen, és ímé leszakasztott olajfalevél vala annak szájában. És megtudá Noé, hogy elapadt a víz a földrõl.
11 (KAT) A holubica priletela k nemu iba v podvečer a v zobáku mala čerstvú olivovú ratolesť.

12 (KAR) És ismét várakozék még másik hét napig, és kibocsátá a galambot, és az nem tére többé õ hozzá vissza.
12 (KAT) Tu Noe poznal, že vody zo zeme zmizli. Čakal však ešte ďalších sedem dní a zasa vypustil holubicu, ale tá sa už k nemu nevrátila.

13 (KAR) És lõn a hatszáz egyedik esztendõben, az elsõ hónak elsõ napján, felszáradának a vizek a földrõl, és elfordítá Noé a bárka fedelét, és látá, hogy ímé megszikkadt a földnek színe.
13 (KAT) V šesťstoprvom roku teda, v prvom mesiaci, v prvý deň mesiaca vyschli vody na zemi.

14 (KAR) A második hónapban pedig, a hónak huszonhetedik napján megszárada a föld.
14 (KAT) Tu Noe odstránil strechu korába, aby videl, a zemský povrch bol suchý.

15 (KAR) És szóla az Isten Noénak, mondván:
15 (KAT) V druhom mesiaci, na dvadsiaty siedmy deň mesiaca bola zem suchá. Vtedy povedal Boh Noemovi:

16 (KAR) Menj ki a bárkából te és a te feleséged, a te fiaid, és a te fiaid feleségei te veled.
16 (KAT) „Vyjdi z korába ty aj tvoja žena, tvoji synovia a ženy tvojich synov s tebou!

17 (KAR) Minden vadat, mely veled van, minden testbõl, madarat, barmot, és minden földön csúszó-mászó állatot vígy ki magaddal, hogy nyüzsögjenek a földön, szaporodjanak és sokasodjanak a földön.
17 (KAT) A vyveď všetky druhy živočíchov, ktoré sú s tebou: vtáctvo, dobytok a všetky plazy, čo sa plazia po zemi, aby sa hemžili na zemi a aby sa množili a napĺňali zem.“

18 (KAR) Kiméne azért Noé és az õ fiai, az õ felesége, és az õ fiainak feleségei õ vele.
18 (KAT) Vyšiel teda Noe a jeho synovia, jeho žena a ženy jeho synov s ním;

19 (KAR) Minden állat, minden csúszó-mászó, minden madár, minden a mi mozog a földön, kijöve a bárkából az õ neme szerint.
19 (KAT) všetka zver, všetky plazy a všetko vtáctvo, všetko, čo sa pohybuje na zemi, vyšlo podľa svojich druhov z korába.

20 (KAR) És oltárt építe Noé az Úrnak, és võn minden tiszta állatból és minden tiszta madárból, és áldozék égõáldozattal az oltáron.
20 (KAT) Tu Noe postavil Pánovi oltár, vzal zo všetkého čistého dobytka a zo všetkých čistých vtákov a priniesol zápalnú obetu na oltári.

21 (KAR) És megérezé az Úr a kedves illatot, és monda az Úr az õ szívében: Nem átkozom meg többé a földet az emberért, mert az ember szívének gondolatja gonosz az õ ifjúságától fogva; és többé nem vesztem el mind az élõ állatot, mint cselekedtem.
21 (KAT) I zavoňal Pán príjemnú vôňu a povedal si: „Už nikdy viac neprekľajem zem pre človeka, lebo zmýšľanie ľudského srdca je od mladosti zlé. Preto už nikdy nevyhubím všetko živé, ako som to urobil.

22 (KAR) Ennekutánna míg a föld lészen, vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nap és éjszaka meg nem szünnek.
22 (KAT) Kým potrvá zem, nikdy neprestane sejba a žatva, chladno a teplo, leto a zima, deň a noc.“