Žalmy

1 (KAR) Az éneklõmesternek Jeduthunnak, Dávid zsoltára.

2 (KAR) Mondám: nosza vigyázok útaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel; megzabolázom szájamat, a míg elõttem van a hitetlen.

3 (KAR) Elnémultam, vesztegléssel hallgattam a jóról, de fájdalmam felzaklatódott.

4 (KAR) Fölhevült bennem az én szívem, gondolatomban tûz gerjede fel, így szólék [azért] az én nyelvemmel:

5 (KAR) Jelentsd meg Uram az én végemet és napjaim mértékét, mennyi az? Hadd tudjam, hogy milyen múlandó vagyok.

6 (KAR) Ímé tenyérnyivé tetted napjaimat, és az én életem te elõtted, mint a semmi. Bizony merõ hiábavalóság minden ember, akárhogyan áll is! Szela.

7 (KAR) Bizony árnyékként jár az ember; bizony csak hiába szorgalmatoskodik; rakásra gyûjt, de nem tudja, ki takarítja be azokat!

8 (KAR) Most azért, mit reméljek, oh Uram?! Te benned van bizodalmam.

9 (KAR) Ments ki engem minden álnokságomból; ne tégy engem bolondok csúfjává!

10 (KAR) Megnémultam, nem nyitom fel szájamat, mert te cselekedted.

11 (KAR) Vedd le rólam a te ostorodat; kezed fenyítéke miatt elenyészem én.

12 (KAR) Mikor a bûn miatt büntetéssel fenyítesz valakit, elemészted, mint moly, az õ szépségét. Bizony merõ hiábavalóság minden ember. Szela.

13 (KAR) Halld meg Uram az én könyörgésemet, figyelmezzél kiáltásomra, könyhullatásomra ne vesztegelj; mert én jövevény vagyok te nálad, zsellér, mint minden én õsöm. [ (Psalms 39:14) Ne nézz reám, hadd enyhüljek meg, mielõtt elmegyek és nem leszek többé! ]