1. kniha Samuelova

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

1Sam 30, 1-31

1 És történt, hogy a mikor Dávid harmadnapon embereivel Siklágba megérkezék, [ímé] az Amálekiták betörének a déli vidékre és Siklágba, és leverték Siklágot, és felégették azt tûzzel. 2 És fogságba hurczolák az asszonyokat, a kik benne valának, kicsinytõl fogva nagyig; senkit sem öltek meg, hanem elhurczolták, és elmentek az õ útjokra. 3 Mikor azért Dávid embereivel együtt a városba érkezék; ímé az tûzzel felégettetett vala, feleségeik, fiaik és leányaik pedig fogságba hurczoltattak. 4 Akkor Dávid és a nép, a mely õ vele volt, felkiáltának és annyira sírának, hogy végre erejök sem volt a sírásra. 5 Dávidnak két felesége is fogságba hurczoltatott, a Jezréelbõl való Ahinoám és a Kármelbõl való Abigail, a Nábál felesége. 6 És Dávid igen nagy szorultságba juta, mert a nép [arról] beszélt, hogy megkövezi õt, mivel az egész nép lelke elkeseredett fiaik és leányaik miatt. Dávid azonban megerõsíté magát az Úrban, az õ Istenében. 7 És monda Dávid Abjáthár papnak, az Akhimélek fiának: Hozd ide nékem az efódot. És Abjáthár oda vivé az efódot Dávidhoz. 8 És megkérdezé Dávid az Urat, mondván: Üldözzem-é ezt a sereget? Utólérem-é õket? És monda néki: Üldözzed, mert bizonyosan utóléred, és szabadulást szerzesz. 9 Elméne azért Dávid, õ és az a hatszáz ember, a kik vele valának. És mikor a Bésor patakához jutának, ott a [népnek] egy része megállott. 10 Dávid azonban négyszáz emberrel tovább üldözé [az ellenséget;] kétszáz ember pedig ott megállott, mivel fáradtabbak valának, mintsem hogy a Bésor patakán átkelhettek volna. 11 És találának a mezõn egy égyiptomi embert, a kit Dávidhoz vivének, és adának néki kenyeret, hogy egyék, és megitatták õt vízzel. 12 És adának néki egy csomó száraz fügét és két kötés aszuszõlõt; és miután evett, magához tért, mert három nap és három éjjel sem kenyeret nem evett, sem vizet nem ivott. 13 És monda néki Dávid: Ki [embere] vagy te, és honnan való vagy? Õ pedig monda: Égyiptomi ifjú vagyok, egy Amálekita embernek szolgája, és elhagyott engem az én uram, mivel megbetegedtem [immár] ma harmadnapja. 14 Mi törtünk be a Kréteusok déli vidékére, és oda, a mely Júdáé, és Kálebnek déli vidékére; és Siklágot felégettük tûzzel. 15 És Dávid monda néki: Elvezetsz-é minket ahhoz a sereghez? És õ monda: Esküdjél meg nékem az Istenre, hogy nem ölsz meg engem, sem az én uramnak kezébe át nem adsz, és én elvezetlek téged ahhoz a sereghez. 16 Elvezeté azért õket; és ímé, azok elszéledének az egész vidéken, és evének, ivának és tánczolának az igen nagy zsákmány felett, a melyet a Filiszteusok tartományából és Júda tartományából hozának. 17 És vágta õket Dávid alkonyattól fogva másnap estvéig, és senki sem menekült meg közülök, hanem csak négyszáz ifjú ember, a kik tevékre ülének és elfutának. 18 És mindent megszabadított Dávid, valamit elvittek az Amálekiták; az õ két feleségét is megszabadítá Dávid. 19 És semmijök sem hiányzott, sem kicsiny, sem nagy, sem fiaik, sem leányaik, a zsákmányból sem és mindabból, a mit elvittek tõlük; Dávid mindent visszahozott. 20 És elvivé Dávid mind a juhokat és barmokat, [melyeket] tulajdon barmuk elõtt hajtának, és azt mondják vala: Ez a Dávid zsákmánya! 21 Midõn pedig Dávid ahhoz a kétszáz emberhez érkezék, a kik fáradtabbak valának, minthogy Dávidot követhették volna, és ott hagyta õket a Bésor patakjánál: kimenének Dávid elé és a nép elé, a mely vele volt. Dávid pedig a néphez közeledék, és köszönté õket békességgel. 22 Akkor mondának mind azok közül, a kik Dáviddal elmenének, így szólván: Minthogy mind a gonosz emberek és Béliál emberei nem jöttek el velünk, semmit se adjunk nékik a zsákmányból, a melyet visszaszereztünk, hanem csak kinek-kinek a maga feleségét és gyermekeit, [azokat] vigyék el, és menjenek el. 23 Dávid azonban így szóla: Ne cselekedjetek így, atyámfiai, azzal, a mit az Úr adott nékünk; õ oltalmazott minket és adá kezünkbe a sereget, a mely ellenünk jött vala. 24 Vajjon kicsoda engedhetne néktek ebben a dologban? Sõt inkább, a mekkora annak a része, a ki elment a harczba, akkora legyen annak is a része, a ki a holminál marada; egyenlõképen osztozzanak. 25 És úgy történt ez attól a naptól fogva azután is; törvénynyé és szokássá tette ezt Izráelben mind e mai napig. 26 Mikor pedig Dávid Siklágba érkezék, külde a zsákmányból Júda véneinek, az õ barátainak, mondván: Ímé az Úr ellenségeinek zsákmányából való ajándék számotokra. 27 Azoknak [tudniillik,] a kik Béthelben, a kik dél felé Rámóthban, és a kik Jathirban [laknak;] 28 A kik Aroerben, a kik Sifmótban és a kik Estemoában [laknak; 29 A kik Rákálban, a kik a Jerakhméeliták városaiban és a kik a Kéneusok városaiban [laknak;] 30 A kik Hormában, a kik Kor-Asánban és a kik Athákban [laknak; 31 A kik Hebronban és mindazon helyeken, a hol Dávid embereivel megfordult vala.

1Sam 30,7 - Pozri pozn. k Ex 28,15.

1Sam 30,9 - Slová, ktoré sme dali do zátvoriek, sú neskorším dodatkom. Dávid mal len 600 mužov, z ktorých 400 prešlo cez rieku, 200 nevládalo ju prebrodiť. Títo ostali na druhom brehu rieky. Rieka Rezor je asi dnešný Wadi eš-Šeria, južne od Gazy.

1Sam 30,14 - Kréťanmi sa volajú asi Filištínci, pretože pochádzajú z ostrova Kréta.

1Sam 30,17 - Slová v zátvorkách nie sú isté.

1Sam 30,20 - Verš 20. je nejasný. Pravdepodobne hovorí o tom, že bojovníci dali svojmu veliteľovi Dávidovi osobitný, a to značný podiel z koristi, hlavne ovce a dobytok.

1Sam 30,25 - Až po dnešný deň – porov. pozn. k 27,6.

1Sam 30,26 - "Dar" zneje doslovne: "požehnanie".

1Sam 30,27 - Miesto Betela, ktorý neležal na území Júdu, ale na území Efraima, treba asi čítať Batuel (1 Krn 4,30) alebo Betul (Joz 19,4). Miest, ktoré sa volali Ráma ("výšina"), bolo viac. Nevieme, o ktorom z nich je tu reč. – Jatir (Jattír; Joz 15,48; 21,14; 1 Krn 6,42) je azda zborenisko Attír, juhozápadne od Máinu.

1Sam 30,28 - Aroer je východne od Mŕtveho mora. Ale nie o tomto meste je tu reč, lež o Arare, juhovýchodne od Bersaby. Sefamot (Sefámót) je dnes už neznámy. Estamo je dedina eš-Šemúa, západne od Máinu, asi 3 hod. na juh od Hebronu.

1Sam 30,29 - Mesto Rachal je dnes už neznáme. O Jerameelitoch porov. 27,10, o Kinejcoch 15,6.

1Sam 30,30 - Arama (Horma) volala sa dávnejšie Sefát (1 Sdc 1,17). Dnes je to Sebaita. Leží južne od Gazy. – Bór -Asán (Vulg: "jazero Asan") je asi v Joz 15,42 spomínaný Asan.

1Sam 30,31 - Dávid posiela týmto mestám dary, lebo na svojich potulkách našiel u nich útočište a zároveň si ich chcel aj získať.