výhody registrácie

Evanjelium podľa Jána

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

Jn 10, 1-42

1 Bizony, bizony mondom néktek: A ki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, tolvaj az és rabló. 2 A ki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az. 3 Ennek az ajtónálló [ajtót] nyit; és a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevökön szólítja, és kivezeti õket. 4 És mikor kiereszti az õ juhait, elõttök megy; és a juhok követik õt, mert ismerik az õ hangját. 5 Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját. 6 Ezt a példázatot mondá nékik Jézus; de õk nem értették, mi az, a mit szól vala nékik. 7 Újra monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy én vagyok a juhoknak ajtaja. 8 Mindazok, a kik elõttem jöttek, tolvajok és rablók: de nem hallgattak rájok a juhok. 9 Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelõt talál. 10 A tolvaj nem egyébért jõ, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életök legyen, és bõvölködjenek. 11 Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért. 12 A béres pedig és a ki nem pásztor, a kinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jõni, és elhagyja a juhokat, és elfut: és a farkas elragadozza azokat, és elszéleszti a juhokat. 13 A béres pedig [azért] fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra. 14 Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem [is] ismernek az enyéim, 15 A miként ismer engem az Atya, és én [is] ismerem az Atyát; és életemet adom a juhokért. 16 Más juhaim is vannak nékem, a melyek nem ebbõl az akolból valók: azokat is elõ kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol [és] egy pásztor. 17 Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt. 18 Senki sem veszi azt el én tõlem, hanem én teszem le azt én magamtól. Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól. 19 Újra hasonlás lõn a zsidók között e beszédek miatt. 20 És sokan mondják vala közülök: Ördög van benne és bolondozik, mit hallgattok reá? 21 Mások mondának: Ezek nem ördöngõsnek beszédei. Vajjon az ördög megnyithatja-é a vakok szemeit? 22 Lõn pedig Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe: és tél vala; 23 És Jézus a templomban, a Salamon tornáczában jár vala. 24 Körülvevék azért õt a zsidók, és mondának néki: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk nyilván! 25 Felele nékik Jézus: Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, a melyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam. 26 De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok. A mint megmondtam néktek: 27 Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem õket, és követnek engem: 28 És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja õket az én kezembõl. 29 Az én Atyám, a ki [azokat] adta nékem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragadhatja ki [azokat] az én Atyámnak kezébõl. 30 Én és az Atya egy vagyunk. 31 Ismét köveket ragadának azért a zsidók, hogy megkövezzék õt. 32 Felele nékik Jézus: Sok jó dolgot mutattam néktek az én Atyámtól; azok közül melyik dologért köveztek meg engem? 33 Felelének néki a zsidók, mondván: Jó dologért nem kövezünk meg téged, hanem káromlásért, tudniillik, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat. 34 Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenek vagytok? 35 Ha azokat isteneknek mondá, a kikhez az Isten beszéde lõn (és az írás fel nem bontható), 36 Arról mondjátok-é ti, a kit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz; mivelhogy azt mondám: Az Isten Fia vagyok?! 37 Ha az én Atyám dolgait nem cselekszem, ne higyjetek nékem; 38 Ha pedig azokat cselekszem, ha nékem nem hisztek is, higyjetek a cselekedeteknek: hogy megtudjátok és elhigyjétek, hogy az Atya én bennem van, és én õ benne vagyok. 39 Ismét meg akarák azért õt fogni; de kiméne az õ kezökbõl. 40 És újra elméne túl a Jordánon, arra a helyre, a hol János elõször keresztelt vala; és ott marada. 41 És sokan menének õ hozzá és mondják vala, hogy: János nem tett ugyan semmi csodát; de mindaz, a mit János e felõl mondott, igaz vala. 42 És sokan hivének ott õ benne.

Jn 10, 1-42





Verš 9
Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelõt talál.
Jn 14:6 - Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.

Verš 11
Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért.
Iz 40:11 - Mint pásztor, nyáját úgy legelteti, karjára gyûjti a bárányokat és ölében hordozza, a szoptatósokat szelíden vezeti.
Ez 34:23 - És állatok föléjök egyetlenegy pásztort, hogy legeltesse õket: az én szolgámat, Dávidot, õ legelteti õket s õ lesz nékik pásztoruk.
Heb 13:20 - A békesség Istene pedig, a ki kihozta a halálból a juhoknak nagy pásztorát, örök szövetség vére által, a mi Urunkat Jézust,
1Pt 5:4 - És mikor megjelenik a fõpásztor, elnyeritek a dicsõségnek hervadatlan koronáját.

Verš 12
A béres pedig és a ki nem pásztor, a kinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jõni, és elhagyja a juhokat, és elfut: és a farkas elragadozza azokat, és elszéleszti a juhokat.
Za 11:16 - Mert ímé, én pásztort állítok e földre, a ki az elveszetteket meg nem keresi, a gyöngével nem törõdik, a megtépettet meg nem gyógyítja, a jó karban levõt nem táplálja, a kövérinek húsát megeszi, és körmeiket széttördeli.

Verš 14
Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem [is] ismernek az enyéim,
2Tim 2:19 - Mindazáltal megáll az Istennek erõs fundamentoma, melynek pecséte ez: Ismeri az Úr az övéit; és: Álljon el a hamisságtól minden, a ki Krisztus nevét vallja.

Verš 15
A miként ismer engem az Atya, és én [is] ismerem az Atyát; és életemet adom a juhokért.
Mt 11:27 - Mindent nékem adott át az én Atyám, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya; az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és a kinek a Fiú akarja megjelenteni.
Lk 10:22 - Mindent nékem adott az én Atyám: és senki sem tudja, kicsoda a Fiú, csak az Atya; és kicsoda az Atya, hanem [csak] a Fiú, és a kinek a Fiú akarja megjelenteni.
Jn 6:46 - Nem hogy az Atyát valaki látta, csak az, a ki Istentõl van, az látta az Atyát.
Jn 7:29 - Én azonban ismerem õt, mert õ tõle vagyok, és õ küldött engem.

Verš 16
Más juhaim is vannak nékem, a melyek nem ebbõl az akolból valók: azokat is elõ kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol [és] egy pásztor.
Ez 37:22 - És egy néppé teszem õket azon a földön, Izráelnek hegyein, és egyetlenegy király lesz mindnyájok királya, és nem lesznek többé két néppé, és ezután nem oszolnak többé két királyságra.

Verš 17
Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt.
Iz 53:12 - Azért részt osztok néki a nagyokkal, és zsákmányt a hatalmasokkal oszt, mivelhogy életét halálra adta, és a bûnösök közé számláltatott; pedig õ sokak bûnét hordozá, és a bûnösökért imádkozott!

Verš 18
Senki sem veszi azt el én tõlem, hanem én teszem le azt én magamtól. Van hatalmam letenni azt, és van hatalmam ismét felvenni azt. Ezt a parancsolatot vettem az én Atyámtól.
Jn 2:19 - Felele Jézus és monda nékik: Rontsátok le a templomot, és három nap alatt megépítem azt.

Verš 19
Újra hasonlás lõn a zsidók között e beszédek miatt.
Jn 7:12 - És a sokaságban nagy zúgás vala õ miatta. Némelyek azt mondják vala, hogy jó ember; mások pedig azt mondják vala: Nem, hanem a népnek hitetõje.
Jn 9:16 - Mondának azért némelyek a farizeusok közül: Ez az ember nincsen Istentõl, mert nem tartja meg a szombatot. Mások mondának: Mimódon tehet bûnös ember ilyen jeleket? És hasonlás lõn közöttük.

Verš 20
És sokan mondják vala közülök: Ördög van benne és bolondozik, mit hallgattok reá?
Jn 7:20 - Felele a sokaság és monda: Ördög van benned. Ki akar téged megölni?
Jn 8:48 - Felelének azért a zsidók és mondának néki: Nem jól mondjuk-é mi, hogy te Samaritánus vagy, és ördög van benned?
Jn 8:52 - Mondának azért néki a zsidók: Most értettük meg, hogy ördög van benned. Ábrahám meghalt, a próféták is; és te azt mondod: Ha valaki megtartja az én beszédemet, nem kóstol halált örökké.

Verš 21
Mások mondának: Ezek nem ördöngõsnek beszédei. Vajjon az ördög megnyithatja-é a vakok szemeit?
Ex 4:11 - Az Úr pedig monda néki: Ki adott szájat az embernek? Avagy ki tesz némává vagy siketté, vagy látóvá vagy vakká? Nemde én, az Úr?
Ž 94:9 - A ki a fület plántálta, avagy nem hall-é? És a ki a szemet formálta, avagy nem lát-é?
Ž 146:8 - Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr felegyenesíti a meggörnyedteket; szereti az Úr az igazakat.

Verš 23
És Jézus a templomban, a Salamon tornáczában jár vala.
1Kr 6:3 - És egy tornácz vala a ház temploma elõtt, a melynek a hossza húsz sing volt, a háznak szélessége szerint; a szélessége pedig tíz sing volt a ház hosszában.
Sk 3:11 - Mikor pedig ragaszkodék Péterhez és Jánoshoz az a sánta, a ki meggyógyult, az egész nép álmélkodva összefuta õ hozzájok a tornáczba, mely Salamonénak neveztetik.
Sk 5:12 - Az apostolok kezei által pedig sok jel és csoda lõn a nép között; és egyakarattal mindnyájan a Salamon tornáczában valának.

Verš 25
Felele nékik Jézus: Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, a melyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam.
Jn 5:36 - De nékem nagyobb bizonyságom van a Jánosénál: mert azok a dolgok, a melyeket rám bízott az Atya, hogy elvégezzem azokat, azok a dolgok, a melyeket én cselekszem, tesznek bizonyságot rólam, hogy az Atya küldött engem.

Verš 27
Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem õket, és követnek engem:
Jn 8:47 - A ki az Istentõl van, hallgatja az Isten beszédeit; azért nem hallgatjátok ti, mert nem vagytok az Istentõl valók.

Verš 28
És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja õket az én kezembõl.
Jn 6:39 - Az pedig az Atyának akarata, a ki elküldött engem, hogy a mit nékem adott, abból semmit el ne veszítsek, hanem feltámaszszam azt az utolsó napon.
Jn 17:12 - Mikor velök valék a világon, én megtartám õket a te nevedben; a kiket nékem adtál, megõrizém, és senki el nem veszett közülök, csak a veszedelemnek fia, hogy az írás beteljesüljön.
Jn 18:9 - Hogy beteljesüljön a beszéd, a melyet mondott: Azok közül, a kiket nékem adtál, senkit sem vesztettem el.

Verš 30
Én és az Atya egy vagyunk.
Iz 54:5 - Mert férjed a te Teremtõd, seregeknek Ura az Õ neve, és megváltód Izráelnek Szentje, az egész föld Istenének hívattatik.
Jn 5:19 - Felele azért Jézus, és monda nékik: Bizony, bizony mondom néktek: a Fiú semmit sem tehet önmagától, hanem ha látja cselekedni az Atyát, mert a miket az cselekszik, ugyanazokat hasonlatosképen a Fiú is cselekszi.
Jn 14:9 - Monda néki Jézus: Annyi idõ óta veletek vagyok, és még sem ismertél meg engem, Filep? a ki engem látott, látta az Atyát; mimódon mondod azért te: Mutasd meg nékünk az Atyát?
Jn 17:5 - És most te dicsõíts meg engem, Atyám, te magadnál azzal a dicsõséggel, a melylyel bírtam te nálad a világ létele elõtt.

Verš 31
Ismét köveket ragadának azért a zsidók, hogy megkövezzék õt.
Jn 8:59 - Köveket ragadának azért, hogy reá hajigálják; Jézus pedig elrejtõzködék, és kiméne a templomból, átmenvén közöttük; és ilyen módon eltávozék.
Jn 11:8 - Mondának néki a tanítványok: Mester, most akarnak vala téged megkövezni a Júdabeliek, és újra oda mégy?

Verš 33
Felelének néki a zsidók, mondván: Jó dologért nem kövezünk meg téged, hanem káromlásért, tudniillik, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.
Jn 5:18 - E miatt aztán még inkább meg akarák õt ölni a zsidók, mivel nem csak a szombatot rontotta meg, hanem az Istent is saját Atyjának mondotta, egyenlõvé tévén magát az Istennel.

Verš 34
Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenek vagytok?
Ž 82:6 - Én mondottam: Istenek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan:

Verš 36
Arról mondjátok-é ti, a kit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz; mivelhogy azt mondám: Az Isten Fia vagyok?!
Jn 6:27 - Munkálkodjatok ne az eledelért, a mely elvész, hanem az eledelért, a mely megmarad az örök életre, a melyet az embernek Fia ád majd néktek; mert õt az Atya pecsételte el, az Isten.
Jn 5:17 - Jézus pedig felele nékik: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom.

Verš 37
Ha az én Atyám dolgait nem cselekszem, ne higyjetek nékem;
Jn 15:24 - Ha ama cselekedeteket nem cselekedtem volna közöttük, a melyeket senki más nem cselekedett, nem volna bûnük; de most láttak is, gyûlöltek is, mind engem, mind az én Atyámat.

Verš 38
Ha pedig azokat cselekszem, ha nékem nem hisztek is, higyjetek a cselekedeteknek: hogy megtudjátok és elhigyjétek, hogy az Atya én bennem van, és én õ benne vagyok.
Jn 14:11 - Higyjetek nékem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van; ha pedig nem, magokért a cselekedetekért higyjetek nékem.
Jn 17:21 - Hogy mindnyájan egyek legyenek; a mint te én bennem, Atyám, és én te benned, hogy õk is egyek legyenek mi bennünk: hogy elhigyje a világ, hogy te küldtél engem.

Verš 39
Ismét meg akarák azért õt fogni; de kiméne az õ kezökbõl.
Lk 4:29 - És felkelvén, kiûzék õt a városon kívül és vivék õt annak a hegynek szélére, a melyen az õ városuk épült, hogy onnan letaszítsák.
Jn 8:59 - Köveket ragadának azért, hogy reá hajigálják; Jézus pedig elrejtõzködék, és kiméne a templomból, átmenvén közöttük; és ilyen módon eltávozék.

Verš 40
És újra elméne túl a Jordánon, arra a helyre, a hol János elõször keresztelt vala; és ott marada.
Jn 1:28 - Ezek Béthabarában lettek, a Jordánon túl, a hol János keresztel vala.
Jn 3:23 - János pedig szintén keresztel vala Énonban, Sálemhez közel, mert ott sok volt a víz. És oda járulának és megkeresztelkedének.

Jn 10,1 - Farizejskí predáci sa hrdo vystatovali, že sú pastiermi ľudu. V tomto podobenstve im Ježiš ukázal, že sú len nájomníkmi, najatými strážcami, ktorým vonkoncom nezáleží na zverenom stáde.

Jn 10,6 - Zaslepeným farizejom (9, 40). Nechápu, že podobenstvo mieri na nich.

Jn 10,10 - Večný život.

Jn 10,11 - Boh sám je pastierom svojho ľudu; v mesiášskych časoch on dá svojmu stádu pastiera (Ez 34, 1 n.). Keď Ježiš hovorí, že je dobrým pastierom, vindikuje si mesiášsku hodnosť.

Jn 10,14 - Nejde tu len o intelektuálne poznanie, ale o lásku. "Poznať" v Písme máva často tento rozmer.

Jn 10,16 - Iné ovce, to sú Nežidia, pohania. Božský pastier zruší všetky národnostné a rasové prekážky a utvorí z nich jedno duchovné stádo - Cirkev.

Jn 10,22 - Tieto sviatky boli v polovici decembra na pamiatku očistenia chrámu za Júdu Machabejského r. 165 pred Kristom.

Jn 10,23 - Bolo to veľké kryté stĺporadie na východnej strane chrámu. Pán sa ta uchýlil, lebo bolo sychravo, ako vôbec cez zimu v Palestíne.

Jn 10,29 - Doslovné znenie: "Čo mi dal môj Otec, je väčšie ako všetko."

Jn 10,30 - Veľmi závažné tvrdenie. Znamená, že Boh Otec a Ježiš sú bytostne jedno, majú tú istú spoločnú božskú prirodzenosť, hoci sa od seba odlišujú ako osoba od osoby.

Jn 10,34 - Ž 82, 6.Keď v Starom zákone Boh sám takto oslovuje svojich zástupcov, sudcov, o čo skôr sa Ježiš - podľa rabínskej doktríny - môže nazývať Božím Synom.