Kniha proroka Izaiáša

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

Iz 6, 1-13

1 A mely esztendõben meghala Uzziás király, látám az Urat ülni magas és felemeltetett székben, és palástja betölté a templomot; 2 Szeráfok állanak vala felette: mindeniknek hat-hat szárnya vala: kettõvel orczáját fedé be, kettõvel lábait fedé be, és kettõvel lebegett; 3 És kiált vala egy a másiknak, és mondá: Szent, szent, szent a seregeknek Ura, teljes mind a [széles] föld az õ dicsõségével! 4 És megrendülének az ajtó küszöbei a kiáltónak szavától, és a ház betelt füsttel. 5 Akkor mondék: Jaj nékem, elvesztem, mivel tisztátalan ajkú vagyok és tisztátalan ajkú nép közt lakom: hisz a királyt, a seregeknek Urát láták szemeim! 6 És hozzám repült egy a szeráfok közül, és kezében eleven szén vala, a melyet fogóval vett volt az oltárról; 7 És illeté számat azzal, és mondá: Ímé ez illeté ajkaidat, és hamisságod eltávozott, és bûnöd elfedeztetett. 8 És hallám az Úrnak szavát, a ki ezt mondja vala: Kit küldjek el és ki megyen el nékünk? Én pedig mondék: Ímhol vagyok én, küldj el engemet! 9 És monda: Menj, és mondd ezt e népnek: Hallván halljatok és ne értsetek, s látván lássatok és ne ismerjetek; 10 Kövérítsd meg e nép szívét, és füleit dugd be, és szemeit kend be: ne lásson szemeivel, ne halljon füleivel, ne értsen szívével, hogy meg ne térjen, és meg ne gyógyuljon. 11 És én mondék: Meddig [lészen ez] Uram?! És monda: Míg a városok pusztán állanak lakos nélkül, és a házak emberek nélkül, s a föld is puszta lészen; 12 És az Úr az embert messze elveti, s nagy pusztaság lészen a földön; 13 És ha megmarad még rajta egy tizedrész, ismétlen elpusztul ez is; [de] mint a terpentinfának és cserfának törzsük marad kivágatás után: az õ törzsük szent mag lészen!

Verš 1

A mely esztendõben meghala Uzziás király, látám az Urat ülni magas és felemeltetett székben, és palástja betölté a templomot;

2Kr 15:7 - És elaluvék Azária az õ atyáival, és eltemeték õt az õ atyáival a Dávid városában, és az õ fia, Jótám, uralkodék õ helyette.

Verš 2

Szeráfok állanak vala felette: mindeniknek hat-hat szárnya vala: kettõvel orczáját fedé be, kettõvel lábait fedé be, és kettõvel lebegett;

Zjv 4:8 - És a négy lelkes állat, a melyek közül mindeniknek hat-hat szárnya [vala], köröskörül és belül teljes [vala] szemekkel; és meg nem szûnik [vala] nappal és éjjel ezt mondani: Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, a ki vala és a ki van és a ki eljövendõ,

Verš 3

És kiált vala egy a másiknak, és mondá: Szent, szent, szent a seregeknek Ura, teljes mind a [széles] föld az õ dicsõségével!

Verš 7

És illeté számat azzal, és mondá: Ímé ez illeté ajkaidat, és hamisságod eltávozott, és bûnöd elfedeztetett.

Jer 1:9 - És kinyújtá az Úr az õ kezét, és megilleté számat, és monda nékem az Úr: Ímé, az én igéimet adom a te szádba!

Dan 10:16 - És ímé, olyan valaki, mint egy ember-fia, megilleté ajkaimat és megnyitám a számat és szólék és mondám annak, a ki elõttem álla: Uram, a látomás miatt reám fordulának az én fájdalmaim, annyira, hogy semmi erõm nincsen.

Verš 9

És monda: Menj, és mondd ezt e népnek: Hallván halljatok és ne értsetek, s látván lássatok és ne ismerjetek;

Mt 13:14 - És beteljesedék rajtok Ésaiás jövendölése, a mely ezt mondja: Hallván halljatok, és ne értsetek; és látván lássatok, és ne ismerjetek:

Mk 4:12 - Hogy nézvén nézzenek és ne lássanak; és hallván halljanak és ne értsenek, hogy soha meg ne térjenek és bûneik meg ne bocsáttassanak.

Lk 8:10 - Õ pedig monda nékik: Néktek adatott, hogy az Isten országának titkait értsétek; egyebeknek példázatokban, hogy látván ne lássanak, és hallván ne értsenek.

Jn 12:40 - Megvakította az õ szemeiket, és megkeményítette az õ szívöket; hogy szemeikkel ne lássanak és szívökkel ne értsenek, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam õket.

Sk 28:26 - Eredj el a néphez és mondd: Hallván halljátok, és ne értsetek; és nézvén nézzetek, és ne lássatok!

Rim 11:8 - A mint meg van írva: Az Isten kábultság lelkét adta nékik; szemeket, hogy ne lássanak, füleket, hogy ne halljanak, mind e mai napig.

Verš 10

Kövérítsd meg e nép szívét, és füleit dugd be, és szemeit kend be: ne lásson szemeivel, ne halljon füleivel, ne értsen szívével, hogy meg ne térjen, és meg ne gyógyuljon.

Jer 5:21 - Halljátok csak, te bolond és esztelen nép, a kiknek szemeik vannak, de nem látnak; füleik vannak, de nem hallanak!

Iz 6,1 - O roku smrti Oziášovej pozri úvod. Videnie je nie výmysel alebo predstava proroka, ale skutočnosť. O prorockých videniach tiež v úvode. Izaiáš videl Boha v ľudskej podobe, ako si ho jednoduchí ľudia predstavujú v nebi: na tróne, medzi anjelmi, v kráľovskom rúchu.

Iz 6,2 - Serafíni sa vo Svätom písme spomínajú len tu. Meno znamená: ohniví, horiaci, zápalní. Prorok ich vidí v podobe ľudskej, ale s krídlami.

Iz 6,3 - Trojnásobným opakovaním: Svätý, svätý, svätý sa podľa Sv. Otcov pripomínajú tri božské osoby. Možné je, že Boh podobnými výrokmi pripravoval ľudí na toto tajomstvo, no starozákonný človek nemohol mať o ňom ani pochopu, Boh ho zjavil len v Novom zákone.

Iz 6,4 - Dymom alebo oblakom zahaľoval Boh pri videniach svoju slávu (Gn 15,17; Ex 19,9; 19,18; 40,34–35; 1 Kr 8,10).

Iz 6,5 - Starozákonní ľudia si mysleli, že každý, kto videl Božiu velebnosť, musí zomrieť (Gn 32,31; Ex 33,20; Sdc 6,22 n.; 13,22).

Iz 6,8 - Boh dáva otázku anjelovi; chce, aby sa Izaiáš sám ponúkol k prorockému úradu.

Iz 6,9 - Prorok svojimi kázňami nevyvolá u ľudu obrátenie, ale úplnú zatvrdnutosť. I v dobe Ježiša Krista boli Židia takí zatvrdnutí a zaslepení, preto tieto tvrdé slová častejšie uvádza aj Kristus Pán a jeho apoštoli (Mt 13,14; Mk 4,12; Jn 12,40; Sk 28,26; Rim 11,8).

Iz 6,11-13 - Pre zatvrdnutosť bude kedysi prekvitajúci národ ako poobtínaný strom, z ktorého zostal iba kmeň. Posledné slová obsahujú však nádej: obkliesnený strom skrýva v sebe životnú silu, je "svätým semenom". Myšlienka, u prorokov často zdôrazňovaná, že len zvyšky národa uzrú spasenie.