výhody registrácie

Kniha Jób

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

Jób 2, 1-13

1 Lõn pedig, hogy egy napon eljövének az Istennek fiai, hogy udvaroljanak az Úr elõtt. Eljöve a Sátán is közöttök, hogy udvaroljon az Úr elõtt. 2 És monda az Úr a Sátánnak: Honnét jösz? És felele a Sátán az Úrnak, és monda: Körülkerültem és át meg átjártam a földet. 3 Monda pedig az Úr a Sátánnak: Észrevetted-é az én szolgámat, Jóbot? Bizony nincs a földön olyan, mint õ; feddhetetlen, igaz, istenfélõ, bûngyûlölõ. Még erõsen áll a õ feddhetetlenségében, noha ellene ingereltél, hogy ok nélkül rontsam meg õt. 4 És felele a Sátán az Úrnak, és monda: Bõrt bõrért; de mindent a mije van, odaad az ember az életéért. 5 Azért bocsásd ki csak a te kezedet, és verd meg õt csontjában és testében: avagy nem átkoz-é meg szemtõl-szembe téged? 6 Monda pedig az Úr a Sátánnak: Ímé kezedbe van õ, csak életét kiméld. 7 És kiméne a Sátán az Úr elõl, és megveré Jóbot undok fekélylyel talpától fogva a feje tetejéig. 8 És võn egy cserepet, hogy azzal vakarja magát, és így ül vala a hamu közepett. 9 Monda pedig õ néki az õ felesége: Erõsen állasz-é még mindig a te feddhetetlenségedben? Átkozd meg az Istent, és halj meg! 10 Õ pedig monda néki: Úgy szólsz, mint szól egy a bolondok közül. Ha már a jót elvettük Istentõl, a rosszat nem vennõk-é el? Mindezekben sem vétkezék Jób az õ ajkaival. 11 Mikor pedig meghallá Jóbnak három barátja mind ezt a nyomorúságot, a mely esett vala rajta: eljöve mindenik az õ lakó helyébõl: a témáni Elifáz, a sukhi Bildád és a naamai Czófár; és elvégezék, hogy együtt mennek be, hogy bánkódjanak vele és vigasztalják õt. 12 És a mint ráveték szemöket távolról, nem ismerék meg õt, és fenhangon zokognak vala; azután pedig megszaggatá kiki a maga köntösét, és port hintének fejökre ég felé. 13 És ülének vele hét napon és hét éjszakán a földön, és nem szóla egyetlen egy szót egyik sem, mert látják vala, hogy igen nagy az õ fájdalma.

Jób 2, 1-13





Job 2,4 - "Kožu za kožu!" je najskôr príslovie, ktorým sa vyjadruje istá skúsenosť zo života pastierov a roľníkov. Jeho význam je asi takýto: Každý zamieňa nejakú vec len za vec rovnakej hodnoty. Najväčšou hodnotou na svete je pre človeka zdravie a život. Aby si teda človek udržal zdravie a uchránil život, hotový je všetko obetovať. Jób by sa uspokojil už aj s tým, že stratil majetok a deti, len keď mu ešte zostáva zdravie a život.

Job 2,7 - Jóbova choroba je malomocenstvo, tzv. elephantiasis, pri ktorej chorobe koža na tele spuchla, hnisala a postupne odumierali od hniloby aj údy.

Job 2,8 - Pri vchode do osady býval kopec nahromadený z rozličných smetí a odpadkov. Jób pre svoje malomocenstvo nemal bývať v blízkosti svojej rodiny. Preto sa utiahol na "smetisko". To bolo miesto určené pre chudobných (Ž 113,7) a z ľudskej spoločnosti vylúčených osôb (Iz 47,1; Jon 3,6).

Job 2,11 - Teman hľadajú niektorí v dnešnom meste Tejma. Iní zasa s istou pravdepodobnosťou myslia na dnešné miesto Tavane v Edomsku (Gn 36,15; Jer 49,7.20 a i.). Mudrci z Temanu vynikali slávou (Jer 49,7; Bar 3,22). Šuach hľadajú v severozápadnej Arábii (Gn 25,1 n.). Aj miesto Naama ležalo v blízkosti uvedených dvoch osád (Temanu a Šuachu). Sotva je to dnešné mesto Maon. Možné je aj to, že mená Šuach a Naama neznačia miesta, ale skôr niektoré arabské čeľade.

Job 2,12 - Ako natrhnutie odevu (porov. 1,20), tak aj posypanie hlavy prachom alebo popolom bolo znakom veľkého zármutku a žiaľu (porov. 1 Sam 4,12; Ez 27,30 a i.).

Job 2,13 - Smútok nad odumretím človeka trval pravidelne sedem dní (Gn 50,10; 1 Sam 31,13). Bez slova sedieť pri smútiacom a nešťastím postihnutom priateľovi bolo prejavom sústrasti a žiaľu nad ním (2 Sam 13,31; Ez 26,16).