Kniha Genezis

1 (KAR) És látá Rákhel, hogy õ nem szûle Jákóbnak, irigykedni kezde Rákhel az õ nénjére, és monda Jákóbnak: Adj nékem gyermekeket, mert ha nem, meghalok.
1 (ROH) A keď videla Rácheľ, že nerodí Jakobovi, závidela svojej sestre a povedala Jakobovi: Daj mi synov;lebo ak nedáš, zomriem.

2 (KAR) Felgerjede azért Jákób haragja Rákhel ellen, és monda: Avagy Isten [vagyok-é] én, ki megtagadta tõled a méhnek gyümölcsét.
2 (ROH) Vtedy sa rozhneval Jakob na Rácheľ a povedal: Či som ja na mieste Boha, ktorý ti odoprel plod života?

3 (KAR) És monda ez: Ímhol az én szolgálóm Bilha, menj be hozzá, hogy szûljön az én térdeimen, és én is megépüljek õ általa.
3 (ROH) Na to povedala: Hľa, tam je moja dievka Bilha, vojdi k nej, a porodí na moje kolená, a budem i ja mať z nej synov.

4 (KAR) Adá tehát néki az õ szolgálóját Bilhát feleségûl, és beméne ahhoz Jákób.
4 (ROH) A dala mu Bilhu, svoju dievku, za ženu. A Jakob vošiel k nej.

5 (KAR) És teherbe esék Bilha és szûle Jákóbnak fiat.
5 (ROH) A Bilha počala a porodila Jakobovi syna.

6 (KAR) És monda Rákhel: Ítélt felõlem az Isten, és meg is hallgatta szavamat, és adott énnékem fiat: azért nevezé nevét Dánnak.
6 (ROH) Vtedy povedala Rácheľ: Bôh rozsúdil moju vec aj uslyšal môj hlas a dal mi syna. Preto nazvala jeho meno Dán .

7 (KAR) Ismét fogada az õ méhében, és szûle Bilha, a Rákhel szolgálója más fiat is Jákóbnak.
7 (ROH) A ešte počala a porodila Bilha, dievka Ráchelina, Jakobovi druhého syna.

8 (KAR) És monda Rákhel: Nagy tusakodással tusakodtam az én nénémmel, és gyõztem; azért nevezé nevét Nafthalinak.
8 (ROH) A Rácheľ povedala: Borby Božie som sa borila so svojou sestrou aj som premohla a nazvala jeho meno Naftali .

9 (KAR) Látván pedig Lea hogy õ megszûnt a szûléstõl, vevé az õ szolgálóját Zilpát, és adá azt Jákóbnak feleségûl.
9 (ROH) A keď videla Lea, že prestala rodiť, vzala Zilfu, svoju dievku, a dala ju Jakobovi za ženu.

10 (KAR) És szûle Zilpa, Lea szolgálója, fiat Jákóbnak.
10 (ROH) A Zilfa, dievka Leina, porodila Jakobovi syna.

11 (KAR) És monda Lea: Szerencsére! és nevezé nevét Gádnak!
11 (ROH) Vtedy povedala Lea: Zástupom prichádzajú, a nazvala jeho meno Gád .

12 (KAR) És szûle Zilpa, Lea szolgálója, más fiat is Jákóbnak.
12 (ROH) A Zilfa, dievka Leina, porodila Jakobovi druhého syna.

13 (KAR) És monda Lea: Oh én boldogságom! bizony boldognak mondanak engem az asszonyok: és nevezé nevét Ásernek.
13 (ROH) A Lea povedala: To na moje blahoslavenstvo, lebo ma budú blahoslaviť dcéry, a nazvala jeho meno Aser .

14 (KAR) És kiméne Rúben búzaaratáskor, és talála a mezõn mandragóra-bogyókat s vivé azokat az õ anyjának, Leának. És monda Rákhel Leának: Adj nékem kérlek a fiad mandragóra-bogyóiból.
14 (ROH) A Rúben išiel vo dňoch, keď sa žne pšenica, a našiel ľúbostné jablká na poli. A doniesol ich k Lei, svojej matke. A Rácheľ povedala Lei: Daj mi prosím, z jabĺk svojeho syna!

15 (KAR) Az pedig monda néki: Talán keveselled, hogy elvetted tõlem az én férjemet, s a fiam mandragóra-bogyóit is elvennéd tõlem? És monda Rákhel: Háljon veled hát az éjjel a te fiad mandragóra-bogyóiért.
15 (ROH) Ale ona jej povedala: Či ti je to málo, že si vzala môjho muža a vezmeš ešte i jablká môjho syna? A Rácheľ odpovedala: Nech tedy leží s tebou za jablká tvojho syna.

16 (KAR) Mikor Jákób este a mezõrõl jöve, eleibe méne Lea, és monda: Én hozzám jõjj be, mert megvettelek a fiam mandragóra-bogyóiért; és nála hála azon éjszaka.
16 (ROH) Keď potom prišiel Jakob večer z poľa, vyšla Lea oproti nemu a povedala: Ku mne vojdeš, lebo som si ťa najala za jablká svojho syna, ktoré som dala jako mzdu. A tak ležal s ňou tej noci.

17 (KAR) És meghallgatá Isten Leát, mert fogada az õ méhében és szûle Jákóbnak ötödik fiat.
17 (ROH) A Bôh uslyšal Leu, a počala a porodila Jakobovi piateho syna.

18 (KAR) És monda Lea: Megadta az Isten jutalmamat, a miért szolgálómat férjemnek adtam; azért nevezé nevét Izsakhárnak.
18 (ROH) A Lea povedala: Bôh mi dal moju mzdu, keď som dala svojmu mužovi svoju dievku, a nazvala jeho meno Izachár .

19 (KAR) És ismét fogada az õ méhében Lea, és szûle hatodik fiat Jákóbnak.
19 (ROH) A ešte počala Lea a porodila Jakobovi šiesteho syna.

20 (KAR) És monda Lea: Megajándékozott az Isten engem jó ajándékkal; most már velem lakik az én férjem, mert hat fiat szûltem néki, és nevezé nevét Zebulonnak.
20 (ROH) A Lea povedala: Bôh ma obdaril dobrým darom. Tento raz už bude bývať so mnou môj muž, lebo som mu porodila šiestich synov a nazvala jeho meno Zabulon .

21 (KAR) Annakutána szûle leányt, és nevezé nevét Dínának.
21 (ROH) Potom porodila dcéru a nazvala jej meno Dína .

22 (KAR) Megemlékezék pedig az Isten Rákhelrõl; és meghallgatá õt az Isten és megnyitá az õ méhét.
22 (ROH) A Bôh sa rozpamätal na Rácheľ a uslyšal ju Bôh a otvoril jej život.

23 (KAR) És fogada méhében, és szûle fiat, s monda: Elvevé Isten az én gyalázatomat.
23 (ROH) A počala a porodila syna a povedala: Bôh odňal moje pohanenie,

24 (KAR) És nevezé nevét Józsefnek, mondván: Adjon ehhez az Úr nékem más fiat is.
24 (ROH) a nazvala jeho meno Jozef ; lebo povedala: Nech mi pridá Hospodin aj druhého syna!

25 (KAR) És lõn, a mint szûlte vala Rákhel Józsefet, monda Jákób Lábánnak: Bocsáss el engemet, hadd menjek el az én helyembe, az én hazámba.
25 (ROH) A stalo sa, keď porodila Rácheľ Jozefa, že Jakob povedal Lábanovi: Prepusti ma, a pojdem na svoje miesto a do svojej zeme.

26 (KAR) Add meg nékem az én feleségeimet és magzatimat, a kikért szolgáltalak téged, hadd menjek el, mert te tudod az én szolgálatomat, a melylyel szolgáltalak téged.
26 (ROH) Daj mi moje ženy a moje deti, za ktoré som ti slúžil, aby som odišiel, lebo však ty vieš o mojej službe, ktorú som ti slúžil.

27 (KAR) És monda néki Lábán: Vajha kedvet találtam volna szemeid elõtt! Úgy sejtem, hogy te éretted áldott meg engem az Úr.
27 (ROH) A Lában mu povedal: Ak som našiel milosť v tvojich očiach, zostaň; lebo badám, že ma Hospodin žehnal pre teba.

28 (KAR) És monda: Szabj bért magadnak és én megadom.
28 (ROH) A dodal: Udaj mi svoju mzdu, a dám.

29 (KAR) Ez pedig monda: Te tudod mimódon szolgáltalak téged, és hogy mivé lett nálam a te jószágod.
29 (ROH) A on mu povedal: Ty vieš, ako som ti slúžil, ako aj to, jaký bol tvoj dobytok u mňa.

30 (KAR) Mert a mi kevesed vala én elõttem, sokra szaporodott, és megáldott az Úr téged az én lábam nyomán. Immár mikor tehetek valamit a magam házáért is?
30 (ROH) Lebo to málo, čo si mal predo mnou, rozmnožilo sa vo množstvo, a Hospodin ťa požehnal, odkedy vkročila k tebe moja noha. A teraz kedyže i ja budem pracovať pre svoj vlastný dom?

31 (KAR) És monda [Lábán:] Mit adjak néked? Felele Jákób: Ne adj nékem semmit; juhaidat ismét legeltetem és õrizem, ha nekem ezt a dolgot megteszed:
31 (ROH) A povedal: Čo ti mám dať? A Jakob odpovedal: Nedáš mi ničoho. Ak mi urobíš túto vec, budem zase pásť tvoje stádo a strážiť.

32 (KAR) Nyájaidat ma mind végig járom, minden pettyegetett és tarka bárányt kiszaggatok közûlök, és minden fekete bárányt a juhok közûl, s a tarkát és pettyegetettet a kecskék közûl, s legyen [ez] az én bérem.
32 (ROH) Prejdem dnes pomedzi celé tvoje stádo a oddelím ztade každé dobytča bodkasté a strakaté a každé dobytča čierne medzi ovcami a strakaté a bodkasté medzi kozami, a to bude mojou mzdou.

33 (KAR) S a mikor majd bérem iránt eljövéndesz, mi elõtted lesz, becsületességemrõl ez felel: a mi nem pettyegetett vagy tarka a kecskék, s nem fekete a juhok közt, az mind lopott jószág nálam.
33 (ROH) A moja spravedlivosť bude odpovedať za mňa voľakedy v budúcnosti, keď prijde pre moju mzdu pred teba. Všetko, čo by nebolo bodkasté alebo strakaté medzi kozami a čierne medzi ovcami, nech je to u mňa za ukradnuté.

34 (KAR) És monda Lábán: Ám legyen: Vajha a te beszéded szerint lenne.
34 (ROH) A Lában povedal: Hľa, bárs by bolo podľa tvojho slova!

35 (KAR) Külön választá azért azon a napon a pettyegetett és tarka kosokat, és minden csíkos lábú és tarka kecskét, mind a melyikben valami fehérség vala, és minden feketét a juhok közûl, és adá az õ fiainak keze alá.
35 (ROH) A odlúčil toho dňa pásikavých kozlov a strakatých a všetky bodkasté a strakaté kozy, všetko, na čom bolo biele, všetko čierne medzi ovcami a oddal to do rúk svojich synov.

36 (KAR) És három napi járó földet vete maga közé és Jákób közé; Jákób pedig legelteti vala Lábán egyéb juhait.
36 (ROH) A urobil medzi sebou a medzi Jakobom vzdialenosť cesty troch dní. A Jakob pásol ostatok drobného stáda Lábanovho.

37 (KAR) És võn Jákób zöld nyár-, mogyoró- és gesztenye-vesszõket, és meghántá azokat fehéresen csíkosra, hogy látható legyen a vesszõk fehére.
37 (ROH) A Jakob si nabral topoľových prútov zelených i lieskových i kaštanových a nalúpal na nich bielych lupín obnažujúc bielosť, ktorá bola na prútoch.

38 (KAR) És a vesszõket, melyeket meghántott vala, felállítá a csatornákba, az itató válúkba, melyekre a juhok inni járnak vala, szembe a juhokkal, hogy foganjanak, mikor inni jönnek.
38 (ROH) A nastaväl prútov, ktoré olúpal, do žľabov, do válovov na vodu, kam prichádzalo stádo piť, pred stádo, aby počínaly, keď prichádzaly piť.

39 (KAR) És a juhok a vesszõk elõtt foganának és ellenek vala csíkos lábúakat, pettyegetetteket és tarkákat.
39 (ROH) A tak počínalo stádo hľadiac na prúty, a stádo rodilo pásikavé, bodkasté a strakaté.

40 (KAR) Azután külön szakasztá Jákób ezeket a bárányokat, és a Lábán nyáját arczczal fordítja vala a csíkos lábú és fekete bárányokra; így szerze magának külön falkákat, melyeket nem ereszte a Lábán juhai közé.
40 (ROH) Tak odlúčil Jakob jahnence a obrátil stádo tvárou k pásikavému i všetko čierne v stáde Lábanovom a sebe postavil po každé stáda osobitne a nepostavil ich ku stádu Lábanovmu.

41 (KAR) És lõn, hogy mikor a nyáj java részének vala párzási ideje, akkor Jákób a vesszõket oda raká a válúkba a juhok eleibe, hogy a vesszõket látva foganjanak.
41 (ROH) A bývalo tak, že kedykoľvek bolo niečo silnejšie pripúšťané zo stáda, aby sa párilo, kládol Jakob prúty pred oči stáda do žľabov, aby počínaly pri prútoch.

42 (KAR) De mikor satnya vala a nyáj, nem rakja vala oda s ily módon Lábánéi lõnek a satnyák, a java pedig Jákóbé.
42 (ROH) Keď zase bolo pripúšťané slabšie zo stáda, nekládol ich. A takým činom bolo čo slabšie Lábanovo a čo silnejšie Jakobovo.

43 (KAR) És felette igen meggazdagodék a férfiú; és vala néki sok juha, szolgálója, szolgája, tevéje és szamara.
43 (ROH) A človek sa rozmohol náramne a mal mnoho stáda a slúžek a sluhov a veľblúdov a oslov.